Fürdő, a kémiai technikában olyan eszköz, melynek segítségével képesek vagyunk anyagokat meglehetős egyenletesen hevíteni. Közvetlenül a lángnak kitett edény mindig nagy hőingadozásnak van alávetve, ami könnyen elkerülhető, ha a hevítendő anyaggal telt edényt valamely folyadékba v. homokba sülyesztjük s ezt hevítjük. Az egyszerü vizfürdő hőfoka 100°-nál lehet magasabb rendes atmoszfera nyomása mellett. Hogy magasabb hőfokot produkálhassunk, telített sóoldatokat használunk vizfürdő helyett, ugy azonban, hogy az elgőzölgő viz lehütve mindig visszavezetessék a fürdőbe, hogy igy az oldat töménységi viszonya ne változzék (állandó fürdők). Igy a szénsavas kálium tömény oldatát 135°-ra, a klórcinkét 300°-ra is hevíthetjük. Még magasabb hőfokot érhetünk el az olaj- vagy paraffinfürdőkkel (370°-ot is), könnyen olvadó fémötvényekkel. Ugyancsak fürdőket használunk oly anyagok készítésére is, amelyek közvetlen a lángon robbanás, meggyulás veszélye nélkül nem hevíthetők, amilyenek a borszesz, éter, benzin, kloroform stb.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.