Fuss,
Fuss, 1. János, zeneszerző, szül. Tolnán 1777., megh. Budán 1819 márc. 9. Sokat komponált az akkor egyedül uralkodott német klasszikus irályban, de azoknak bent a házában érvényt nem szerezhetvén, életének nagy részét Bécsben, Lipcsében és Németországban töltötte. Hazájában legtöbbet Pozsonyban tartózkodott. Ott irta Watwort cimü operáját is, mely a külföldön is föltünt. Klein Henrikkel állott ott szoros viszonyban. Mint műiró szintén sok tevékenységet fejtett ki, számos értekezést közölvén a bécsi és lipcsei zenelapokban. Irt számos szonátát, duót, triót zongorára, vonósnégyest, változatokat, rondókat, melodrámákat, operát, szimfóniát s miséket. Legismertebb művei: Pyramus és Thisbe (melodráma), Watwort és Judit, Romulus és Remus (operák), Isaák (melodráma), Jakab és Ráchel (patriarkai idill), A kalitka (operette) s Pandora szelencéje (bohózat). Több műve nyomtatásban is megjelent.
2. F. Károly, entomologus, szül. Nagy-Szebenben 1817 okt. 23., megh. Neudorfon Nagy-Szeben mellett 1874 jul. 1. Gimn. tanulmányait N.-Szebenben végezte; 1835. a berlini egyetemre ment s itt két évig teologiát és természettudományokat tanult; 1837. haza jött és a rovarok tanulmányozásával kezdett foglalkozni. 1846. a nagy-szebeni Bruckenthal-féle könyvtárnál nyert alkalmazást s egyuttal a gimnáziumnál a fizika tanárává is választották. 1865. ott hagyta a tanári pályát és papnak ment. Ő alapította a «Siebenbürger Verein für Naturwissenschaften» társulatot, amelynek több éven át elnöke volt. Terve az volt, hogy kiadja a «Fauna Coleopterorum Transsylvaniae»-t, de halála e tervének megvalósításában meggátolta. Közleményei mind német nyelven jelentek meg legnagyobb részben az említett társulat kiadványaiban.
3. F. Mihály, botanikus, született N.-Szebenben 1814 okt. 5., meghalt Nagy-Csürön 1883 ápr. 17. Nagy-Szebenben, az 1832-34. évben pedig Bécsben, a prot. teologiai iskolában tanult. Azután Nagy-Szebenben, az evang. gimnáziumban tanárkodott; konrektor volt és több tudományos társulat tagja lett. 1861 óta fenyőfalvi lelkész s az erdélyi szuperintendencia vikáriusa. Több értekezést irt, mely Erdély florisztikai ismeretére vonatkozik. Herbarium normale Transsylvanicumot is adott ki. Legnevezetesebb munkája a Flora Transsylvaniae excursoria (N.-Szeben 1866), 3497 növényfajjal, mely Erdély teljes növényzetét a mostani munkák között legjobban ismerteti.
