Futa-Dsalon,
Futa-Dsalon, francia és pedig a Rivieres du Sud kormányzóságának protektorátusa alatt álló nagy ország Afrika ÉNy-i részében, portugál Guinea, Rivieres du Sud, Szenegambia, francia Szudán és Sierre Leone közt, mintegy 110,000 km2 területtel és 60,000 lak. Nagyobbára hegyek takarják; a F. hegyes vidék átlagos magassága 1200-1400 m.; belőle ágaznak ki azon hegyek, amelyek a Niger medencéjét D-ről körülfogják; továbbá É-on a Rio Grande forrásvidékéül szolgáló Tangei-hegyek, D-en a Loma hegycsoport a Daroval és a Tembi-Kundaval, amely utóbbin 1340 m. magasban a Niger fakad. F.-ban ered azonkivül a Szenegal, a Gambia és a Rio Nuez, Pongo stb. Éghajlata nem nagyon forró és az európainak sem árt. Termékekben (kávé, kukorica, rizs, földi mogyoró, pamut, szezám, kaucsuk) és ércekben (réz, vas és arany) gazdag. Az őslakókat, a dsalonké-kat a fulák fulbék hódították meg, akik mohammedánusok és az uralkodó néposztályt teszik; élénk kereskedő szellemük van és karavánjaik egész Timbuktuig elmennek. Uralkodójukat almami-nak hivják. Szoria, egy egykori királyuk unokája Alfaja javára ideiglenesen lemondott a trónról és midőn vissza akarta azt foglalni, háboru tört ki. A hosszas viszálykodásoknak azzal vetettek véget, hogy most mindig csak két évig gyakorolja az almami egyhuzamban a hatalmat. A szoria és alfaja pártból az almamik fölváltják egymást. Mellettök a legnagyobb hatalmat a diambru-diu-mahudu-pul-pulor nevü tanács gyakorolja. Fővárosa Timbo, legfölebb 2000 lak; benne a mecset, a palota és a temető a terület egyharmadánál többet foglal el. Nagyobb helységek még Szokotoro, Buria, Tuba a legnépesebb és Fugumba, a szent város, ahol az almami bizonyos szertartások között a hatalmat átveszi. Az almami 1881. kötött Bayollal, a francia kormány kiküldöttével békét és egyezséget, amely egyezség 1888. valóságos protektorátussá alakíttatott. A portugál kormány ezt már 1887., az angol kormány pedig 1890. ismerte el. V. ö. Les colonies françaises V. (1890).
