Gallatin Albert, északamerikai államférfiu és iró, szül. Genfben 1761 jan. 29., megh. Astoriában, New-York mellett 1849 aug. 12. 1780. Amerikába ment s dicső részt vett a gyarmatok függetlenségi harcában, a háboru bevégzése után pedig Pennsylvaniában telepedett le. 1790. a törvényhozógyülés, 1795. pedig a kongresszus tagjává választatott s 1801-ig az akkor ellenzéki irányu köztársasági párt egyik legkiválóbb vezére volt. 1801. Jefferson elnök pénzügyminiszterré nevezte ki, 1813-tól fogva mint diplomata működött. 1813. irta alá Angliával a békét. 1816-1823-ig párisi követ volt, 1826. pedig rendkivüli követ Londonban. 1826 óta főképen a tudományoknak élt s Amerika régiségei és etnográfiájának felderítése körül nagy érdemeket szerzett. Főbb művei: Synopsis of the Indian tribes within the United States and in the British and Russian possessions in North America (Worcester 1836); Semi-civilized nations of Mexico, Yucatan and Central America (New-York 1845). Összes iratait kiadta Adams (Filadelfia 1879, 3 köt.). V. ö. Adams, Life of A. G. (Filadelfia 1879); Steveno, A. G. (Boston 1884).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.