Garas (lat. grossus), a XII. sz. óta vastag pénzdarabot jelentett, melyet legelőször Csehországban vertek s értéke ott a márka egy hatvanadrésze volt, vagyis a mai értékük szerint 77 fillér. Később általában igy nevezték az apró ezüst pénzeket, Mária-, angyal, fehér stb. G. elnevezéssel. Magyarországon (1858-ig), valamint Ausztriában és Németországban az akkor fennállott forint egy huszad része volt, vagyis két váltó krajcár; Lengyelországban = 1/10 lengyel forint; Oroszországban = 1/50 rubal; északi Németországban = 2/24, később (1876-ig) = 7/50 tallér 12 (ezüst g.) vagy 10 (uj g.) fillérrel; az uj német márka pénzláb szerint mindkettő = 10 fillér. 1858. után is megmaradt Magyarországon a G. elnevezés a nép között, 2 u. n. uj krajcárt, vagyis a forintnak 1/50 részét nevezték G.-nak. (L. még Érmek.). - A G. sok magyar szólásban és közmondásban előfordul. Letette a garast a. m. rajta a szólás sora. Nincs egy garas ára esze. Mit garason vehetsz, ne adj azért sok tallért. Jobb a sürü garas, mint a ritka forint. Egy garas éles, két garas fényes stb.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.