Garatbetegségek.
Garatbetegségek. A garat vagy önállóan, vagy pedig más betegségekkel kapcsolatosan, másodlagosan többféleképen betegedhetik meg. A garat heveny hurutja többnyire általános hurutos állapot mellett lép fel; az idült hurut makacs baj melynek igen sok oka lehet (dohányzás, iszákosság, idült nátha stb.). Gyakori a mandulák heveny, gennyes (tüszős) lobja, nemkülönben azon lob, mely tályogképződéssel jár. A croup és difteriánál a garat első sorban betegszik meg. Üszkösen meglobosodhatik a garat a vörhenynél. A heveny fertőző bajoknál, mint a kanyaró és vörhenynél, a garat megbetegedése a legelső és jellegzetes tünet, mely a kiütés jelentkezése előtt is már lehetségessé teszi a kórismét. Vörhenynél a garat pirja egyenletes, egynemü, kanyarónál foltos. Fontosak a garat idült betegségei közül a mandula tultengése (az azzal járó idült hurut), mely nehéz légzéssel, fuldoklással, rossz hallással stb. párosulhat. Különösen görvélyes egyéneknél gyakori az orrgaratüreg eldugaszolása ugynevezett adenoid képletekkel. Alkati betegségek közül különösen a szifilisz az, melynél a 2-ik időszakban a garatba fekélyeket találunk. Tüdőbetegeknél a garat vérszegénysége feltünő; gümös fekélyek azonban a garatban ritkák, de ha jelen vannak, nagy kinokat okoznak a betegnek, különösen étkezésnél. Savakkal, vagy maró lugokkal stb. történt mérgezéseknél a garatban is majdnem mindenkori kiterjedt roncsolást látunk. Garatmögötti tályog, l. Tályog.
