Giczy,

Full text search

Giczy, 1. András (Géczy), Báthory Gábor erdélyi fejedelem vetélytársa, a kormányzó G. János unokaöcscse. 1590-1600. munkácsi várkapitány, 1611. őszén Báthory Gábor erdélyi fejedelem Konstantinápolyba küldte követségbe, ahol a helyett hogy a fejedelem érdekében működött volna, az erdélyi elégületlenek panaszait adta elő s a fejedelmi gazdag ajándékokat a diván-ülő pasák (a szultán tanácsosai) megvesztegetésére fordítván, az erdélyi fejedelemséget magának adatni kérte, átadni igérvén Lippa és Jenő várát a tömösvár-vidéki visszafoglalt hódoltsággal, az adót 15.000 frtra emeli fel, stb. 1612 máj. 15. kötelezvényt állított ki igéretei teljesitésére s fermánt kapott az erdélyi rendek számára uj fejedelem választására. G. diszes török kisérettel s az oláh vajda hadaival jött vissza Erdélybe, egyesült a nyilt lázadásban lévő brassói szászokkal (ezek erélyes polgármesterével Weiss Mihálylyal) s a Brassóba menekült erdélyi urakkal s nyilt csatában próbáltak szerencsét Báthory Gábor hadai ellen. De a fejedelem hadai győztek a Földvár mellett 1612 okt. 16. vivott csatában, melyben a brassói polgármester s kézmüvesek, diákokból állott hada elpusztult, G. maga Brassóba, majd Felső-Magyarországra menekült. Báthory Gábor, midőn Bethlen Gábor elpártolása után trónját még inkább fenyegetve látta, 1613. megkegyelmezett G.-nek, de ez csak szinleg volt hű hozzá, titokban ellene fondorkodott. Ő volt a Báthory Gábor Váradon 1613 okt. 28. orozva történt megöletésének bünszerzője is. Bethlen nemsokára elfogatta s a fogarasi kapitány Balingh János (Báthory Gábor kedves embere) őrizete alá adatta, aki uráért boszut állandó, börtönében jól megkinoztatta, éheztette,«végre sok nyomorgatása után egy rusnya tyukkosárba dugatván, a város piacán levő akasztófa alá viteté s ott vétetvén feje, azon kosarában gyalázatosan az akasztófa alatt temettetett vala». V.ö. Szilágyi S., Báthory Gábor fej. tört. (Budapest 1882)
2. G. János, váradi kapitány, Bihar vármegye főispánja s Erdély kormányzója, a dunántúli (a Veszprém vármegyei) Gic helységből (most puszta) erdő előkelő családból származott s a török harcok viszontagságai által került Erdélybe. Testvérei is közpályán szerepeltek, bátyja, György. érsekujvári kapitány volt. Józsa nyitrai alispán, öcscse, Farkas, stenisnáci (Horvátország) várkapitány. Együtt kapnak a testvérek és rokonaik 1564. Miksa császár - s magyar királytól nemesség-megerősítő és cimerbővítő levelet. G. János Kerecsényi László mellett kezdi hadi pályafutását a gyulai várban, mint hadnagy. Majd Erdélybe ment s János Zsigmond szolgálatába lépett, akitől 1569. Marosszékben Csókfalvát és Bedét kapta adományul. Midőn Báthory Istvánt a lengyelek királyukká választják s helyébe az erdélyi vajdaságra bátyja, Kristóf emeltetik, a váradi kapitányságra G.-t nevezik ki (1576). Báthory Kristóf halála után pedig az erdélyi fejedelemséget csak névleg viselhető lengyel király a kiskoru Báthory Zsigmond mellé G.-t nevezte ki Erdélyország kormányzójává (utasítással látva el őt), mely méltóságot közmegelégedésre viselte 1585-88-ig. Az 1587. tavaszi országgyülésen maga az ifju fejedelem unokabátyja Somlyai Báthory István akarta megbuktatni s a kormányzóságot magára ruháztatni. De a török porta G.-nek fogta pártját s fermánt adott ki, hogy a kormányzóság maradjon G. kezén. Megtartotta azt a versengések ellenére mindaddig, mig betegsége nem késztette a lemondásra. Az 1588 dec. medgyesi országgyülésen tényleg lemondott a kormányzóságról, midőn a rendek kimondották, hogy a király tanácsában ő legyen az első s az ország főkapitánya (generalis regni capitaneus) cimét viselje. Meghalt Gyulafehérvárt (1589 jan. 7.) s u.o. a székesegyházba érdemeihez méltó ünnepiességgel temettetett el (1589 jan. 21.). L. még Gálfi.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi