Glagolita

Full text search

Glagolita v. glagolica-irás (l. a mellékelt szines képet),
GLAGOLITA-EMLÉK.
(Egy lap a Bencésrend XIV.századbeli reguláiból, a
zágrábi délszláv akademia gyüjteményében.)
azon két irásnem egyike, melyekben a legrégibb ó-szláv egyházi irodalom reánk maradt, a másik a cirill irás (l.o.), azaz a szláv nyelvekre Cirill püspök által alkalmazott és módosított görög ábécé. A G.-irás minden más eddig ismert irástól különbözik; eredetéről a vélemények eltérők; előbb azt hitték, hogy a G. különböző keleti betürendek vegyüléke; mások ismét állították, hogy a G. egy ó-szláv runairásnak maradéka; legvalószinübb azon vélemény, hogy a G. a sajátságosan módosított és stilizált ó-görög minuszkulából keletkezett. Ujabb időben Geitler L. zágrábi tanár sikertelen kisérletet tett annak bizonyítására, hogy a G. a csak ujabb emlékekből ismertes albániai irással összefüggésben áll. (V.ö. Geitler, Die albanischen und slav. Schriften, Bécs 1883.) A G.-irást két szláv nemzet használta: a bolgárok és a horvátok; az előbbieknél a betük külalakja gömbölyü (gömbölyü v. bolgár G.) az utóbbiaknál szögletes (szögletes vagy horvát G.) Bulgáriában a G. használata korán, valószinüleg már a XII. században megszünt. A fenmaradt, nem nagy számu kézirati emlékeket felsorolja Miklosich: Altsloven. Formenlehre in Paradigmen (Bécs 1874) c. munkájában; a legnevezetesebb az u. n. Asseman-féle evangélium (Evang. Vaticanum, kiadta Racki, Zágráb 1865 és Crncić, Róma 1878), a Glagolita Clozianus (kiadta Kopitar, Bécs 1836), végre a sinai kolostorban felfedezett Euchologium (kiadta Geitler, Zágráb 1882) és Psalterium (kiadta Geitler, Zágráb 1883). Horvátországba a G. igen korán behozatott, valószinüleg még Cirill és Method közvetlen tanítványai által és itt sokkal tovább maradt használatban, nemcsak egyházi könyvekben, hanem profán célokra is. Több tengermelléki község az egyházszakadás után a római pápától szabadságot nyert a litorgiát szláv nyelven és G.-irással megtartani és az a zenggi püspökségben igy maradt maig; ezen egyházak számára Rómában glagolita-misszálék készíttettek. A krajnai reformátorok, Trubar Primus és társai Tübingában G.-irással horvát könyveket nyomattak a horvátok számára, ugy hogy jelentékeny protestáns irodalom van G.-irással. Szemelvényeket a régi egyházi G.-irodalomból kiadott Bercić: Ulomci sv. pisma (Prága 1864-66), a régi horvát G.-okleveleket pedig Kukuljević: Acta croatica (Zágráb 1863).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi