Görbület. Legyen α egy görbe két pontjában vont érintők hajlásszögének természetes mérőszáma, ϑ a két pontban vont simuló sikok hajlásszögének természetes mérőszáma, σ pedig a két pont között levő ivhossz. Ha a két pont a görbe valamely P pontjához minden határon tul közeledik, ugy a/s hányados határértéke megadja a P-ben a G.-i mértékét v. első G.-i mértékét, J/s hányados határértéke pedig a csavarodás mértékét, mely második G.-i mértéknek is neveztetik. Az előbbi szoros kapcsolatban van a G.-i kör fogalmával. Igy neveztetik a P-n és a görbe más két pontján át fektetett kör határhelyzete, ha e pontok minden határon tul P-hez közelednek. e kör középpontja a G.-i középpont, sugara pedig a G.-i sugár. A G.-i mérték egyenlő a G.-i sugár reciprok értékével. Ha egy felület valamely P pontjában emelt normálison át sikokat fektetünk, ugy általában a nyert metszeteknek nem lesz P-ben ugyanaz a G.-i mértékük, hanem az egyiknek legkisebb s a reá merőleges metszetnek legnagyobb G.-i mértéke lesz. E két szélső értéknek szorzat a Gauss szerint a felület G.-i mértéke P-ben. -
G. a vasuti technikában, l. Ellengörbék.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.