Guanajuato
Guanajuato (ejtsd: guanahuato; Guanaxuato), 1. Mexikó egyik állama Michoacan, jalisco, Zacatecas, San Luis Potosi és Queretaro közt, 29458 km2 területtel, (1892) 1007116 lak. DDK-ÉÉNY-i irányban két tekintélyes hegylánc vonul rajta végig, az egyik a Gorda, a másik a G., ez utóbbiban a Cerro del Gigante (3075 m.), Villalpando (2880 m.), Santa Rosa (2720 m.) stb. a legmagasabb csúcsok. Az állam D-i részében érdekes vulkánsor van, amelyek a bő termékenységü Santiago nevü völgyet fogják körül. Dny-on a Baxio termékeny sikság terül el. A Lerma folyó öntözi, amely itt veszi föl a Rio de Laja, de G. és Turbio folyókat. A Santiago és Baxion kivül a San Felipe-Ilano is igen termékeny. Főtermékek: a kukorica, rozs, bab, a buza kitünő minőségü, azonkivül megterem a szőllő, olajfa, cukornád, agave, füge citrom, stb. Legnagyobb gazdagsága az államnak a bányáiban van, amelyek közül a G., a főváros mellettiek a leggazdagabbak és nagyobbára ezüstbányák. Atargea pedig gazdag ólombánya. Az évenként kivitt ércek értékét 30 millió frankra becsülik. Egyedül ebben az államban találják a guanajuatit (szelenium-bizmut) nevü ásványt. Az állam négy járásra (distritos): G., San Miguel de Allende, Celaya és leon, oszlik. -
2. G., az ugyanily nevü mexikói állam fővárosa, 260 km.-nyire Mexikótól, G. mellett, szűk hegyszorosban (Canada de Mertil), 2031 k. magasban, (1892) 52112 lak. A hegyoldalban egymás fölött álló, gyakran 4-5 emeletes házakból álló város, amely fölött börtönné alakított erősség van; virágzását csaknem kizárólag bányáinak köszönheti. A város körül feküsznek az ezüstbányák az Ény-ról DK-nek huzódó, 12 km. hosszu. veta madre-nak nevezett főér mentén A G.i pénzverőben évenként több mint 23 millió frank értékü pénzt (4 milliót aranyból és a többit ezüstből) vernek. Az 1554. alapított városban 1810. vivták ki a fölkelő mexikóiak első győzelmüket, midőn mintegy 20000 industól támogatva, csupán botokkal és késekkel fölfegyverkezve a G.-i erősséget elfoglalták.
