Guidi,
Guidi, 1. Ignác, olasz orientalista, szül. Rómában 1844 jul. 31. Rómában tanult keleti nyelvészetet, 1871. a vatikáni könyvtár numizmatikai osztályának igazgatója lett, 1876. a héber nyelv és szemita nyelvészet előadójává, 1878. rendkivüli, 1879. rendes tanárrá nevezték ki. Főbb művei: Gemaleddîni ibn Hisani commentarius in carmen Ka 'bi Ben Zoheir Banat Su 'ad appellatum (Lipcse 1871); Studii sul testo arabo del libro di Calila e Domna (Róma 1873.). Megirta azonkivül az amarina nyelv grammatikáját (u.o. 1890) és számos értekezést közölt a keleti nyelvészettel és földrajzzal foglalkozó olasz és másnyelvü folyóiratokban. Tagja az Accademia dei Lincei-nek. Az 1878-iki firenzei orientalista kongresszus alkalmával a római Viktor Emánuel-könyvtár keleti kéziratainak jegyzékét adta ki, s részt vett Tabari évkönyveinek kiadásában is.
2. G. Tamás, olasz festő, l. Masaccio.
