melynek egyik lapja (az alap) egy tetszőleges sokszög, a többi lapjai (az oldalok va. oldallapok) pedig háromszögek. Ábránkban ABCDE az alap, ABF, BCF, CDF, DEF és EAF pedig az oldallapok. Ezeknek F metszőpontjuk a csúcs. A csúcsból az alapra bocsátott FG merőleges a magasság. Ha az alap szabályos sokszög és a magasságnak G talppontja éppen e sokszög középpontjába esik, akkor a G.-t szabályosnak mondjuk. Ha a G.-át az alappal párhuzamos sikkal metsszük, akkor metszetül az alaphoz hasonló sokszöget nyerünk. Az alap területe és e metszet területe ugy aránylanak egymáshoz, mint a csúcstól számított távolságok (FG és Fg) négyzetei. A G.-nak e metszettől a csúcs felé eső része (Fabcde) egy kisebb G. A G.-nak e metszet és az alap közt levő része csonka gúlának neveztetik. A G. köbtartalma egyenlő az alap és a magasság szorzatának hatodrészével. A csonka G. köbtartalma
hol T és t a csonka G. két egymással párhuzamos lapjának (ABCDE és abcde) területe, m pedig e két lapnak egymástól való merőleges távolsága (gG). Két közös alapu G., melyek egymásnak erre az alapra vonatkozólag tükörképei, együtt kettős G.-t képeznek. A kristálytanban piramis alatt mindig ily kettős G.-át (2. ábra)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.