Günther,
Günther, 1. Thüringiából származott grófi családból, mely rokonságban állt Szent István feleségével, Gizellával. Ifjuságának könnyelmüségeivel szakítva, remete lett a herzfeldi, majd az altahi kolostorban, de három év mulva már a csehországi Rinehnackban vonult remetéskedni. Rokona Szent István ismételve fölszólította, jámbor életével adna példát magyarjainak; a szent 1012 óta többször meg is látogatta őt s ilyenkor a király, a legenda szerint mindig «kezeibe adá kincstárát s ő azt, ami benne volt, a vándor szegényeknek és jövevényeknek, özvegyeknek és árváknak, kolostoroknak és egyházaknak kiosztogatván, csakhamar kiürítette». A kopott ruházatu aszkéta gyakran ebédelt a király asztalánál. Egyszer St. István próbára akarván tenni a böjtben való állhatatosságát, erősen kinálgatta sült pávából. G. végre a kisértés ellenében imádkozni kezdett s mire föltekintett- a sült páva elrepült. Végre István hivására bennmaradt az országban s a Bakony erdejében ő építtette a benedekrendiek béli monostorát (l.o. Lexikon, II. 489.), melynek alapító-levelét 1037. adta ki Szent István. A király halála (1038) után visszament Csehországba, hol 1046. végezte életét. Szent Lászlónak a bakonybéli apátság birtokait megerősítő levele szerint Bakonybél határában temették el. Emlékét okt. 9. üli az egyház. V. ö. Wolfher, Vita Guntheri eremitae (Pertz, Monumenta Germ, IV., 277.).
2. G., Bambergből 1066. a Szentföldre zarándokló németek egy csapatával indult utnak, de Székesfehérvárott utközben meghalt.
