Guyot
Guyot (ejtsd: gijó), 1. Arnold Henrik, svájci természettudós, szül. Neuchatelben 1807 szept. 28., megh. New-Jerseyben 1884 jan. 30-án. Berlinben tanult, azután Párisba ment; 1839-ben tanár lett szülővárosa akadémiáján s ottani tanártársaival: Agassizzal és Desorral együtt Systeme glaciaine (Páris 1848) c. művét adta ki. 1848. Észak-Amerikába ment, Bostonban előadásokat tartott, melyeket Earth and man (uj kiadás 1875, németül Lipcse 1873) cimmel adott ki. kutatásokat tett az Alleghany-hegységben geologiai szempontból s ere vonatkozólag két értekezést bocsátott közre (1861 és 1880). Egyéb művei: Meteorological and physical Fables (Washington 1858); Physical geography (London 1873); Creation, or biblical cosmogony in light of modern science (New-York 1884). V. ö. Faure, Notice sur A. G. (Genf 1884).
2. G. Yves, francia radikális politikus, szül. Dinanban 1843 szept. 6. Párisban jogot végzett s azután hirlapiró lett, előbb Nimesben, majd pedig a párisi Rappelnél dolgozott. 1864-84-ig a párisi községi tanácsnak volt tagja, 1885. Párisban képviselőnek választották, mely állásban különösen Marcere belügyminiszter ellen kelt ki; 1889 febr. pedig a Tirard-kabinetben a közmunkák minisztere lett s a Freycinet-minisztériumban is megtartotta tárcáját; 1892 febr. 18. azonban az egész kabinettel visszalépett. Az 1893 aug. választásokban régi párisi kerületében a szélső szocialisták megbuktatták és azóta sem jutott mandátumhoz. A Panam-társulat ellen indított pörben mint tanu szerepelt. Számos radikális és szocialista irányu munkát irt: Études sur les doctrines sociales du christianisme (2. kiad. 1881); Préjugés politiques (1873); Histoire des prolétaires (I. 1873); La science économique (2. kiad. 1887); L'enfer social (1882); La prostitution (1881); La morale (1883); La police (1883); Lettres sur la politique coloniale (1887); L'impôt sur le revenu (1887). Regényeket is irt: Un fou (1884) és Un drôle (1885). La tyrannie du socialisme c. művét angolra is lefordították. Legujabb munkája: Les principes de 1789 et le socialisme (Páris 1894).
