Gyalogság
Gyalogság. Oly nem lovasított csapatok, amelyeknek főhivatása a harc; csapatok, amelyek ugyan szintén gyalog járnak, de amelyeknek főhivatása nem a harc, hanem bizonyos más teendők végzése, nem számíttatnak a Gy.-hoz. A gy. képezi a jelenkori hadseregek fő tömegét, mert ez a fegyvernem a nap bármely szakában, bármilyen - ember által még egyáltalában bejárható - terepen alkalmazható, legegyszerübben és a legcsekélyebb költséggel kiállítható s emberei a legrövidebb idő alatt a harcra kiképezhetők. Mig a lovasság csakis mozogva - szálfegyverrel - támadhat és a tüzérség csakis megállva működtetheti lövegeit, addig a puskával és szuronynyal fölfegyverzett gyalogos akár védőleg helyből, akár támadva mozogva, akár lődözéssel távolra, akár szuronyával közelre működhetik. Hadierőink gyalogságát képezik: a két (cs. k.. osztr. és m. kir.) honvédség Gy.-a (l. Honvédség), 102 gyalogezred egy 12 zászlóaljból képezett vadász-ezred és 30 tábori vadász-zászlóalj (l. Vadász-csapatok). hadseregünkben a gyalogezredek az ezred-törzsből, 4 tábori és 1 pótzászlóaljból állanak. Háboru alatt egy-egy gyalogezrednél 3600 puskával harcoló ember van.
