Gyep,
Gyep, pást pázsit (növ. caespes), teljesen vagy legalább főképen pázsitfüvekkel egyenletesen és sürüen benőtt mező vagy térség. A gyökérfej vagy megkurtlt törzsek sürü levélzete alkotja. Rétek, legelők s kerti pázsitok alakításánál több módon alkalmazzák, ilyenek a természtes begyepesítés, a gyeplerakás s a gyep vetése. Természetes módon ugy létesítünk gyepet, ha a gyep keletkezését egyszerüen a természetre bizzuk; a begyepesítendő területet e célból valamely kalászossal vetik el s ennek letakarítása után magára hagyják; a legelőváltó gazdaságnál gyakran előforduló ezen eljárás csapadékos éghajlat alatt sikerrel alkalmazaható ugyan, csakhogy az ily módon létesített gyep nem felel meg mindig a gazda követelményeinek. Legbiztosabban és leggyorsabban elérjük a célt, ha a begyepesítendő területet más gyepes területről lehántott gyeppel befedjük, csakhogy ez a módozat nagyon költséges s nagyban ki nem vihető. Ennélfogva legáltalánosabb módja a gyepvetés; sikerülésének főfeltétele, hogy a vetésre alkalmazandó s rendszerint különféle fű- s lóherfélékből álló magkeverékben azok a növények legyenek megfelelő arányban képviselve, amelyektől az adott viszonyok között a legjobb gyep várható, minélfogva a gyepesítés e módja alapos szakismeretet tételez fel. V. ö. Balázs Árpád, A rétmivelés s legelőkezelés alapvonalai (Budapest 1879).
