Gyermekkitétel.
Gyermekkitétel. Az ókorban az atyai hatalomnak jogköréhez tartozott, s államilag megengedett cselekményvolt, mint beteges és satnya gyermekektől való szabadulásnak eszköze. A cselekmény bünösségének s büntetendőségének felismerése a kereszténységnek érdeme. A magyar btkv. a Gy.-t az emberélet elleni büntettek fejezetében tárgyalja (287 §), mindenesetre sajátlanul annyiban, amennyiben a tényálladékhoz az ölési szándék nem tartozik, sőt épp ellenkezőleg, a Gy. az ölési szándék hiányát tételezi fel. Ölési szándék esetében a cselekmény nem Gy., hanem bevégzett v. megkisérlett szándékos emberölés v. gyilkosság, aszerint amint a halál bekövetkezett v. nem. A szándék tehát tisztán ugynevezett veszélyeztetési szándék, vagyis a tudat, hogy a gyermek testi épsége s élete a véletlen esélyeinek kitéve van. A büntettnek közvetett tárgya a koránál v. állapotánál fogva önsegélyre képtelen saját gyermek, akár házasságban, akár házasságon kivül született. Alanya a szülő. A cselekmény a gyermeknek a) félreeső v. rendszerint járatlan helyre való kitételében, vagy b) olyan körülmények között elhagyásában áll, hogy annak megmentése a véletlentől függ. A két elkövetési mód között a törvény határozott rendelkezésénél fogva az az érdekes különbség van, hogy a b) alatti esetben a tényálladékhoz tartozó veszélyeztetési szándék, vagyis annak tudata, hogy a gyermek megmentése a véletlentől függ, mindig határozott megállapítást igényel, az a) esetben pedig az elkövetési cselekedet a szándékot szükségszerüen magában foglalja (dolus in re est), ugy hogy ennek folytán a tételes törvény szerint azt is lehet mondani, hogy az a) esetben a szándékot kimeríti a tudat, hogy az a hely, hova a tettes a gyermeket kitette, félreeső v. rendszerint járatlan; amit azonban, minthogy az ily helyre való kitétel alig képzelhető kivételektől eltekintve, mindig a gyermek veszélyeztetésével jár, igazságtalan szigornak épen nem mondhatni. A kitétel v. elhagyás bevégzett büntettet állapít meg, habár a gyermek éppen megmenekült. A Gy. büntetése 3 évig, ha azonban a kitett v. elhagyott gyermek súlyos testi sértést szenvedett, 5 évig, s ha végül a cselekmény a gyermeknek halálát okozta, 5 évtől 10 évig terjedhető fegyház. A Gy.-lel rokon büncselekmény az önsegélyre képtelen személynek kitétele v. elhagyása.
