Háborgatások

Full text search

Háborgatások (perturbatio). Ha a Nap körül egyetlenegy bolygó keringene, akkor erre nézve a Kepler-féle törvények szigoruan állanának. A többi bolygó a tömegvonzás általánossága és kölcsönössége folytán az egyszerü mozgásoktól eltéréseket hoz létre, melyeket - anélkül, hogy e névvel valamelyes szabályellenességet akarnánk jellemezni - H.-nak nevezünk. Ezek kiszámítása, mely teljes szigorusággal ugyan nem, de tetszőleges pontosságig eszközölhető, sajátságos, a dolog lényegében nem indokolt, hanem csak a számítási módozatokra támaszkodó nomenklaturát hozott forgalomba. E szerint a háborgatott bolygó az, melynek pontos mozgását éppen keressük, a háborgató, melynek vonzása a Kepler-féle egyszerü mozgást megmásítja. Abszolut H. számítása az, mely valamely bolygónak tetszőleges időben megadja helyét: speciális, ha a bolygó egy bizonyos, ismeretes helyéből kiindulva, az idővel felszaporodó H.-at, mintegy pontról-pontra számításba vesszük. Az utóbbi számítási mód ugyan nem enged betekintést az ég mekanizmusába, mint az előbbi, de kényelmesebb és gyorsabb lévén, különösen a kis bolygók és üstökösök kiszámítására ajánlható. A H.-at végül ugy foghatjuk fel, mint eltéréseket, melyek a bolygó pillanatnyi elliptikus helyét befolyásolják, vagy mint eltéréseket, melyek a bolygót magával az idővel változó Kepler-féle ellipszisben mozogni készítik. Amazok a koordináta H., emezek az elemek háborgatásával vagy röviden az elemek változása. Mivel a H. egyáltalában kicsinyek, természetes, hogy az elemek változása sokkal kisebb számbeli kifejezésekhez vezet. Csak a H. kicsinységének köszönhető egyáltalán, hogy őket kielégítő pontossággal kiszámítani képesek vagyunk; e kicsinység szerencsés okai, hogy a bolygók tömege a Naphoz képest igen kicsiny (a Jupiteré is a Nap tömegének alig 1000-ed részét teszi), hogy közel gömbalakuak, rendkivül nagy távolságok által elválasztottak, s hogy pályáik közel köralakuak és közel ugyanazon sikban - az ekliptikában - fekvők. A gyakorlatban a H. matematikai kifejezései kétfélék: az egyik neme, mint maguk a Kepler-féle ellipszisben történő mozgások, szabályos időközönkint visszatérők, és ezeket ezért periodikus H,-nak szokás nevezni; másik neme legalább látszólag az idő haladtával folyton egy irányban fölszaporodik, és ezek a szekuláris H. A H. elméletének lehető legrövidebben összefoglalt eredménye az, hogy a bolygók pályáinak nagy tengelyei, és ezért keringési idejök állandó változásokat nem szenvednek, hogy mindazon elemek, melyek a naprendszer állandóságára befolyást gyakorolnak, csak periodikus H.-at tüntetnek fel, és hogy csak a stabilitási kérdésben részt nem vevő elemek azok, melyek folyton egy irányban szaporodó H. folytán változnak. L. még Hold-egyenlőtlenségek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi