Hadsi

Full text search

Hadsi Loja, teljes néven Hadsi Háfiz Szálih efendi Lojó. A boszniai okkupáció ellen fellázadt sarajevói nép vezére. Szül. Sarajevóban 1841. v. 1842., hol atyja szegénysorsu szabó volt, megh. Mekkában 1887 jun. 30. Hiányos nevelésben részesült. Néhány éven át látogatta a mektebet (elemi iskola-féle) s azután napszámoskodott. Körülbelül 18 éves korában tanulmányainak folytatására szánta magát s a sarajevói u. n. kursunli medreszében (felsőbb iskola) tanult. Eleinte muezzin volt a pacsadzsi Neszuh-féle mecsetben, később ugyane mecset imámjává lőn, mig végre hodsa lett a sarajevói logavinai-utcai mektebben. Első nyilvános fellépése 1872-re esik. Ez évben ugyanis a sarajevói mohammedánok nagy izgatottságba jöttek miatt, hogy a görög nem egyesült lakosok az uj templomokat fölszentelni s az uj harangokat a toronyba állítani akarták.
A mozgalomnak, mely a templom beszentelése s a harangok felállítása ellen irányult, H. állott az élén. Az akkori kormányzónak, Mehmed-Aszim pasának sikerült ugyan katonai karhatalom kirendelésével a szertartásnak rendes lefolyást biztosítani, de H.-t, hogy ártalmatlanná tegye, csendőr-imámmá nevezvén ki, a csendőrlaktanyában felügyelet alá helyezte. 1876. elszökött Sarajevóvól, de a boszniai okkupáció hirére hirtelen ismét ott termett. 1878 jul. 5. kitört a forradalom. H. volt a helyzet ura, parancsának engedelmeskedni kellett. Amint eltiltotta a francia szabásu ruhák viselését a törökök és keresztények egyaránt azonnal bosnyák divat szerint öltöztek föl. Halállal fenyegetett mindenkit, ki a harc védelmére föl nem kel. Fölfegyverezte a törököket s a keresztényeket, csakhamar megfosztotta Mahzar pasát a kormányzói méltóságtól, de lehetővé tette ugy neki mint tisztjeinek, hogy békében elmeneküljenek Konstantinápolyba, sőt embereivel egész a határig kisértette. Aug. első napjaiban hire érkezvén, hogy a cs. és kir. hadsereg a Száván átkelt, H. elrendelte, hogy a közeledő seregnek ellenálljanak. Egy bosnyák csapat Kiszeljákba, a másik Ilidsére küldetett. A hadsereg gyorsan közeledvén a városhoz, H.-nak szöknie kellett. Sarajevó bevétele után H.-t elfogták. 1879. évi szept. 27. kötél átali halálra itélték. Württembergi Vilmos herceg táborszernagy azonban megkegyelmezett neki, az itéletet 5 évi börtönre változtatta. Büntetését H. Josefstadtban töltötte ki, hol szabómesterséget tanult, s jó magaviseletet tanusított. 1884. fogságából kiszabadult s feleségével s két gyermekével Mekkába utazott, hol vendégfogadót s kávéházat nyitott.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi