Hahn-Hahn
Hahn-Hahn Ida grófné, német regényirónő, szül. Tressowban (Mecklenburg-Schwerin) 1805 jun. 22., megh. Mainzban 1880 jan. 12. 1826. gazdag rokonával, H. Frigyes Vilmos Adolf gróffal kelt egybe. Ez a házassága azonban nem volt szerencsés, 1829. elvált s az utazásban és költészetben keresett vigasztalást. Előbb költeményeket adott ki, amelyek azonban nem keltettek figyelmet. Sokkal nagyobb sikert aratott társadalmi regényeivel, melyekben az előkelő társadalmat festi. E regényekben az ifju Németország és a francia műveltség hatása nyilvánul; koholt tárgyak sajátszerü modorban, bár minden mélység nélkül, de sok szellemmel vannak feldolgozva. Arisztokratikus modorát sikerülten gúnyolja a Diogena. Von Gräfin Iduna H. H. (Lipcse 1847) cimü regény (Szerzője: Lewald Fanny). Utazásainak eredménye néhány szellemes, de felületes felfogással irt utirajz. Benső barátjának (Bistram) elhunyta mély nyomot hagyott izgatott kedélyében, s más irányt adott lelkének. A vallásban keresett megnyugvást, s Ketteler mainzi püspök tanácsára visszatért a kat. egyház kebelébe. Ezentul ennek ügyét szolgálta számos iratában, költeményeiben s regényeiben egyaránt. 1852. novemberében belépett az angersi kolostorba, majd részt vett a mainzi Jó pásztorhoz cimzett kolostor megalakításában, s itt is halt meg. Életének első korszakából való regényei összegyüjtve is megjelentek Berlinben 1851, 21 köt. Ezek közül említendők: Aus der Gesellschaft (Berlin 1838, 2 kiad. Ida Schönholm cimmel); Gräfin Faustine (1841); Ulrich (1841) stb. A második korszak regényei közül több magyar fordításban is megjelent: Maria Regina (Mainz 1860, magyarul Pest 1864); Doralice (u.o. 1861, magyarul Győr 1864); Peregrin (u.o. 1864, magyarul: Pécs 1874); Zwei Schwestern (u.o. 1863, magyarul: Két nővér, Győr 18865); Lady Gird (Temesvár 1869); Egy szegény kisasszony története (u.o. 1873). Ezeket növendékpapok irodalmi egyesületei fordították. Azonkivül megjelent magyarul: Az iskolamester leánya, ford. Nagy Antal (Budapest 1874).
