Hähnel

Full text search

Hähnel Ernő Gyula, német szobrász, szül. Drezdában 1811 márc., 9., megh. u. o. 1891 máj. 22. Drezdában és Münchenben tanult, még pedig eleinte építészetet: csak utóbb adta magát a szobrászatra. Tanulmányait Rómában fejezte be, azután Münchenben tartózkodott, mignem 1838-ban Drezdába ment, ott az uj szinház szobormüveinek egy részét elkészítette, de ezek a szinház égése alkalmával mind tönkrementek. Első kiváló művei: Beethoven ércszobra Bonnban (1845); IV. Károly császár nagy szobra Prágában (1846); Madonna (1850). A drezdai uj muzeum számára számos dombormüvön kivül hat homokkő-szobrot készített ezek: Sándor, Lysippus, Michelangelo, Dante, Cornelius, Rafael. Közöttük a legsikerültebb alkotás és a legnépszerübb német szobrok egyike az utolsó. Rafael szobrát többször is elkészítette; legszebbek köztük a berlini képtárban és a lipcsei muzeumban levő márványszobrok. Későbbi művei: II. Frigyes Ágost király szobra Drezdában (1867); Schwarzenberg herceg lovasszobra Bécsben (1864); Körner Tivadar szobra Drezdában (1871); Frigyes Vilmos herceg szobra Braunschweigban; Leibniz bronzszobra Lipcsében (1883). Legkiválóbb művei a bécsi operaház számára készített szoborművei, melyek legjobban megfeleltek antikizáló, ideális irányának, hatalmas dekorativ képzeletének. 1859. a lipcsei egyetem tiszteletbeli doktora lett. V. ö. Grossze S.J., Ernst Julius H's Litterarische Reliquien (Berlin 1893).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi