Haj

Full text search

Haj (pili), rövidebb-hosszabb, vastagabb és vékonyabb fonalszerü képződmény, u. n. bőrfüggelék (l. Bőr), amely az emberi test egyes helyein és a legtöbb emlős állat nagy részén található és a test melegét tartja vissza, s egyuttal a bőrt megóvja a külbehatásoktól vagy pedig, mint p. az állatok tapintószőre, tapintókészülékekül is szolgál; végül az állat és ember szépségét is emeli. Az emberen csaknem az egész testen el van terjedve, de nagyon finom, sokszor láthatatlan pelyhecskék alakjában, mig a bőrmetszeten mikroszkóppal könnyen felismerhető; hiányzik azonban a tenyerén és talpon az ujjak izeinek belső és a harmadik ujjperecek külső felszinein és az ajkakon. Még az orrlyukak kezdetein és a fülben is megvan és bizonyos korban ezen említett nyilásokból pamutszerűen ki is lóghat. A hajat a fejen hajnak, az állon szakállnak, az orr alatt bajusznak, a pofán pofaszakállnak, a test többi részén szőrnek szokás nevezni. A fejtetőn 1 cm.-nyi területre közönségesen 171, az állra 23, a felkar elülső felületére, ahol nagyon kevés szőr szokott lenni, 8 szőrszálat, illetőleg hajat szoktak venni s e számítás utján a haj összes szálait 80000-re, a többi testrészen 20000-re vehetni, noha ezek a számok nagyon ingadozók, ha egyszer szőrtelen v. máskor Miss pastrana-szerü embereket veszünk vizsgálat alá. A haj súlya is különböző az egyének szerint; átlag a nő haja 250 grmmot nyom; de sokkal több is lehet annak a súlya. A barnákon és feketéken sürübb és vastagabb rendesen a hajzat, mint a szőkéken s a hajszálak is finomabbak ez utóbbiakon. Az arány e tekintetben a feketék, barnák és szőkéken 86:95:107. A haj a magzatban (embrio) már a 3. hónap végén kezd a bőrből képződni és pedig akként, hogy egyes helyeken az epidermisz a keletkező haj helyén dudorocskát képez, s egyuttal az epidermisz lefelé az irhába (corium) epitelcsapot ereszt be, amelyet hajcsirának nevezünk. Most a dudor csakhamar eltünik, mig a hajcsira hosszabb lesz, alsó végén bunkót kap s beléje a koriumból a hajszemölcs képződik ki és a kötőszöveti hajtüsző is megkészül körötte. Most a csira egy tengelyrészre és egy külső részre különül el s abból a hajszál maga, emebből pedig a hüvelye képződik ki. A kifejlődött emberben is e módon készül a haj a hajváltáskor. A hajváltás a szülés után tökéletes lesz, mig a felnőttön állandóan folytonos hajváltás van jelen; vagyis a haj kihull s helyette uj képződik bizonyos korig. A kihullást a hajpapilla (haj szemölcs) sorvadása vezeti be s helyét a hajhagyma elemei foglalják el. Ez által a hagyma teltgyökérré, hajbunkóvá lesz, mire az összes hajtüsző megrövidül. A most seprüszerüen felbomló, telt gyökéren a belső és külső gyökhüvely közös sejttömeggé, a hajcsira telepévé válnak, amelyből uj hajcsira fejlődik ki, a mélybe nyomulva. Most ez a csira éppen oly módon képződik ki hajjá, mint az embrionális (magzati) fejlődésnél fentebb említettük. Az ekként képződött uj haj a régi haj alatt és mellette felfelé tolul, mig a régi haj elsorvad és kihull. A fejhaj váltására, illetőleg kiképződésére több hónap (3-4) is kell, mig a pillaszőrökére 100-150 nap is szükséges.
Először képződnek ki a magzaton a szemöld és szempillák szőrei, azután későbben a fej hajzata s csak azután a test többi szőrei, sőt egyes testhelyeken, p. a szeméremtesten és a hónaljban a fanosodási (pubertas) szakban képződnek csak ki tökéletesen a szőrök. A magzati élet 24. hetén már kiállanak a bőrből a haj és szőrszálak, de csak finom u. n. gyapjuhajak ezek, amelyek nagyrészt kihullanak s helyettük azután ujak képződnek. A hajváltás (szőrváltás) sok állatban periodice történik, az emberen folytonosan észrevétlenül. Naponta 100-nál is több haj hull ki s a napi növésük 0,2-0,3 mmter tesz állítólag ki. Borotválás, nyirás sietteti a növésüket. A fejhaj állítólag 2-4 évig él, mig a pillaszőr 100-150 napig. Egy kitépett hajat beültethetünk más sebzett bőrhelyre s az ott tovább él, mint más talajba ültetett fa; vagy saját talaj - kivágott bőrdarab - is átültethető mástestrész bőrére. A haj fodrozatossága a haránt metszetének alakjától és a fajtától függ s csavarulata annál nagyobb, minél jobban elüt alakja a körtől. A haj szine a legkülönfélébb lehet az ezüst- v. hófehértől kezdve a legmélyebb barna- vagy kékfeketéig (hollófekete) és változik a korral; igy egészen világos hajzat későbben sötétebb, világosbarna sötétbarnává lesz. A haj szinét az állományban levő festék (pigment) és a velőjében levő levegő határozza meg. A szürkülő v. fehér hajban a hajállomány sejtjei közt is van levegő. Az őszülésnek két tényező az oka; ugyanis vagy nem képződik többé a hajban már festék, vagy a léggel telt üregecskék szaporodnak benne. A rögtönös őszülés oka ismeretlen, de szintén ilyen levegőüregek képződésével kapcsolatos.
A haj erőssége elég nagy: ugyanis az emberi hajszál csakis 180 grm-nyi megterheltetésre szakad el. A haj igen vizszivó (higroszkopikus). Nedves haj megnyulik, száraz megrövidül, azért is száraz, zsirtalan haj szokott nedvességmérőkben is alkalmaztatni, p. ilyen van a Saussur-féle hygrometerben (nedvességmérő) is. Száraz szőrök dörzsölésre villamosságot is fejlesztenek, sőt szikrák is pattanhatnak ki belőlük, mint a macska simogatásánál tapasztalhatni. H. a növényeken, l. Hajszálképletek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi