Hajtűk
Hajtűk, az emberiség legrégibb ékszereinek egyike, különösen a nőknek használatában. ércből, elefántcsontból, bronzból és fából készültek és már aránylag nagyon korán előfordulnak az assziroknál és egyiptomiaknál. Miként a sirokból előkerült leletek bizonyítják, a H. divatja az
Antik hajtűk.
egyiptomiaktól átszármazott az etruszkokhoz, görögökhöz és rómaiakhoz kiknél pipere, finom kivitel és drága anyag tekintetében elsőrendü fényüzési cikket képeztek. Különösen kitünnek hosszuságuk által az egyiptomiaknál előforduló bronzból készült H. Ma is nagy szerepet játszanak Japánban, Khinában, Indiában és számos primitiv kulturfokon álló népnél. Az anyag, amelyből készülnek: ezüst, réz, sárgaréz, elefántcsont, teknősbékahéj, fa, csont és másféle anyagok. Európában a diszes H. divatja fenmaradt az egész középkoron és a renaissance korszakán végig napjainkig L. még Tű.
