HalászIgnác, nyelvész szül. Tésen (Veszprém vármegye) 1855. A gimnáziumot Veszprémben és Székesfehérvárt, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1877-től 1892-ig mint középiskolai tanár működött, jobbára Székesfehérvárt. 1893 óta a magyar és ugor nyelvészet tanára a kolozsvári egyetemen. A 80-as évek végén s a 90-esek elején az akadémia megbizásából három tanulmányutat tett a svéd- és norvégországi lappok között s ott sok becses nyelvi és népköltési anyagot gyüjtött. Eleinte irodalomtörténeti tanulmányokkal is foglalkozott s egy önálló munkája is megjelent ilyen cimmel: Kármán József, irta Fischer Ignác (Budapest 1878). Ugyanakkor kiadta magyarul a Grimm-féle német Gyermekmeséket s ilyen irányu müködését utóbb eredeti magyar népmesék kiadásával folytatta (Móka bácsi neve alatt). nyelvészeti működése részint a magyarra, részint más ugor s általában altáji nyelvekre vonatkozik. Magyar nyelvészeti dolgozatai többnyire a Magyar Nyelvőrben megjelent cikkek: ezek közül kiválnak: Ritkább s homályosabb képzők (1880, Sámuel-dijat kapott az akadémiától); Visszahódított magyar szók (1883); Kazinczy mint fordító (1883), Magyarszók az északi szláv nyelvekben (1888-89). Ugor tárgyu munkáiban jobbára a lapp nyelvjárásokat ismerteti: Svéd-lapp nyelvtan és olvasmányok (Budapest 1881); Svéd-lapp nyelv (6 kötet, u. o. 1885-95, különféle svéd-lapp nyelvjárások népköltési szövegei és szótára); A svédországi lapp nyelvjárások (jellemzésük nyelvtud. Közl. 22. kötet). Becses munka még: Az ugor-szomojéd nyelvrokonság kérdése (u.o. 23., 24. köt., 1893-1894). Fordított még sok finn népdalt és mesét. V. ö. Magyar Géniusz 1893: Egyenlőség 1891.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.