Halhólyag (vesica natantia, uszóhólyag), a halaknak azon szerve, amely a többi gerinceseknél előforduló tüdővel homolog, azaz a táplálócső mellső része előtt fekszik és abból épp ugy fejlődik, mint a tüdő, csakhogy nm szolgál - kivévén a kétlélegzetü halakat - lélegzésül. Élettani müködésével még nincsenek teljesen tisztában. Általában azt hiszik, hogy a halaknak hirtelen emelkedését vagy alászállását segíti elő. Ha a hal levegővel szivja tele, akkor kitágítja és igy a vizben felemelkedhetik; ellenben ha belőle a levegőt kiszorítja, akkor térfogatát kisebbítve fajsúlyát növeli, nehezebb lesz és igy a vizben lefelé szállhat. A H. rendesen két félből és közös vezetékkel (ductus pneumaticus) függ össze a tápláló cső mellső részével; e halakat nyilt uszóhólyaguaknak (Physostomi) hivják, minők p. a potykák, harcsa, stb.; vagy pedig vezetéke hiányozhatik, mint a zárt uszóhólyaguaknál (Physoclisti), p. a tőkehal, sügér, fogas, stb., sőt egyes esetekben egészen is visszafejlődhetik. Egyesek (tokfélék) uszóhólyagjának belső fala szolgáltatja a haelnyvet, a vizahólyagot (l.o.). L. még Halak.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.