Hallier
Hallier Ernő, német botanikus, szül. Hamburgban 1831 nov. 15. Eleinte Jenában a kertészetet, Berlinben, Jenában és Götttingában a természet-tudományokat meg a filozofiát tanulta. 1858. Jenában a gyógyszerésziskolában tanított s itt 1860. az egyetemen magántanárrá képesítették, 1865.u. i. rendkivül tanár lett. Az élősködő gombákról közzétett tanulmányai nagy mozgalmat eredményeztek különösen az erjedés, rothadás és betegségek tekintetében. 1884. a tanárságtól lemondott, 1886 óta Stuttgartban, most Münchenben él és irodalmilag működik. Nevezetesebb művei: Die pflanzlichen Parasiten d. menschlichen Körpers (Lipcse 1866); Das Cholerakontagium (u.o. 1867); Gährungs-Erscheinungen (u.o. 1867); Phytopathologie. Die Krankheiten der Kulturgewäschse (u.o. 1868); Parasitologische Untersuchungen, bezüglich auf die pflanzenlichen Organismen bei Masern, Hungertyphus etc. (u.o. 1868); Die Ursache der Kräuselkrankheit (Jena 1875); Reform der Pilzforschung (u.o. 1876); Die Plastiden er niedern Pflanzen (u.o. 1878); Lehrbuch der Pharmacie (Mainz 1865); Ausflüge in die Specification (Hamburg 1865); Ausflüge in die natur (Berlin 1876); Schule der systematischen Botanik (Boroszló 1878); Katechismus der allgemeinen Botanik (Lipcse 1879); Untersuchungen über Diatomeen (Gera 1880); Die Vegetation auf Helgoland (2. kiad., Hamburg 1863); Exkursionsbuch (2. kiadás. Jena 1876); Deutschlands Flora (Lipcse 1873). Ő dolgozta át Koch Taschenbuch der deutschen und schweizerischen Flora-ját (u.o. 1878) és Schlechtendal, Langethal u. Schenk Flora von Deutschland-ját (5. kiad., Gera 1880). Filozofiai munkája: Weltanschauung des Naturforschers (Jena 1875); Naturwissenschaft, religion und Erziehung (u.o. 1875); Kulturgeschichte des XIX. Jahrhunderts in ihrer Abhängigkeit von der Entwicklung der naturwissenschaft (1889); Grundzüge der landwirtschaftlichen Gartenkunst, eine Aesthetik der Landschaftgärtnerei (Lipcse 1891); Federerrel együtt: Atlas der Pflanzenwelt (Fürth 1891); Aesthetik der natur (Stuttgart 1890); Die socialen Probleme und das Erbrecht (1892).
