Hallstatt,
Hallstatt, község Gmunden felső-ausztriai kerületi kapitányságában, 18 km.-nyire Ischltől, az ugyanily nevü magas hegyektől (Gosauhals, Plassen, Krippenstein stb.) Körülzárt tónak Ny-i partján, 492 m. magasban, (1890) 789 lak., jelentékeny sófőzéssel (évi termelés több mint 80000 mm.), sóbányával és fafaragással. A komor környékü H.-i tó mellett a község házai mint fecskefészkek tapadnak a meredek hegylejtőhöz. Közöttük a Mühlbach magasról zuhan alá a szikláról. A régi plébánia-templomban a XV. sz.-ból való fafaragvány látható. Szép az evangélikusok temploma is. A tó partján álló sófőzőt nov. 17-től febr. 2-ig nem éri napsugár. Az uj, I. Ferenc Józsefről elnevezett tárna mellett 1846. régi, alkalmasint kelta sirokra (közel 1000) bukkantak; az itt talált tárgyakat, nagyobbára ércékszereket Bécsbe vitték egy kis gyüjtemény látható még a Rudolphsthurmban. H. bányáit már a legrégibb időkben művelték, amiről az ott talált kelta sirok tanuskodnak. A sófőzés 1563 óta kincstári monopolium. V. ö. Majsisovics, Das Gebirge um H. (Bécs 1873).
