Halmi
Halmi Artur, Lajos, genre- és arcképfestő, szül. Budapesten 1866 dec. 8. Eleinte zenész akart lenni, de amikor 1881. Munkácsy Krisztus Pilatus előtt c. nagyszabásu képét megismerte s látta azt az ünnepeltetést, melyben a mester országszerte részesült, más elhatározás támadt az ifjuban s beiratta magát a mintarajztanoda növendékei közé. Egy évet töltött itt, azután állami ösztöndijjal Bécsebe ment, hol Griepenkerl, Eisenmenger és L'Allemand vezetése alatt kezdte meg komolyabb tanulmányait. Közben mellékesen még mindig foglalkozott a zenével s műveléséről csakis akkor mondott le egészen, midőn Benczur Gyula tanácsára 1887. Münchenbe utazott s az ottani akadémián a hires Löfftznek lett tanítványává. Még mint akadémikus festette meg Vizsgálat után a genreképét, mely nevét szélesebb körökben is jóhangzásuvá tette. A jól festett karakterisztikus képet Munkácsy Mihály dijával tüntették ki s egyuttal megvásárolták a nemzeti muzeum gyüjteménye számára. H. a Munkácsy-dijjal utazott Párisba, hol nagy tevékenységet fejtett ki s a mesternek a Honfoglalás megfestésénél is munkatársa volt. A fiatal művész rövid pályája alatt is több kitüntetésben részesült: Párisban egyik műve mention honarablet, Bécsben pedig aranyérmet kapott. Nagyobb festményei közül a Titkos esküvő a budai várpalota képtárában látható.
2. H. Ferencz, szinész, szül. Mező-Berényben 1850 ápr. 5., megh. Budapesten 1883 jul. Tanult Szarvason, Budán, Aradon. 1865 márc., még mint egész gyermek, szinészszé lett a Szilágyi Béla szintársulatánál Aradon. 1873 jan. 27-én vendégszerepelt a nemzeti szinháznál, s azonnal szerződtették. A nemzeti szinház egyik legtehetségesebb s legkedveltebb tagja volt. Utolsó nagy szerepe Feuillet Párisi regény c. szindarabjában a báró volt, melynek alakításában oly sok gondot fejtett ki, hogy belébetegedett. Olaszországba ment, de hiába, gyógyulást többé nem talált.
