Heidelberg

Full text search

Heidelberg, az ugyanily nevü kerület és járás székhelye Baden nagyhercegségben, a Neckar szép völgyében ott, ahol az a közép-rajnai sikságra kilép, több vasuti vonal találkozásánál, az 1891 jan. 1. hozzácsatolt Neuenheim községet is beleszámítva, 31.739 lak., cement-, dohány-, műpamutgyárral, tüzoltófelszerelések, kirurgiai és matematikai eszközök készítésével. H.-nek azonban főképen egyeteme, a Ruperto-Carola kölcsönöz jelentőséget. Ezen egyetemet, a német birodalomban a legrégibbet, 1386. I. Ruprecht pfalzi választó alapította a párisinak mintájára; Őszinte Fülöp korában (1476-1508) nagy hirt szereztek számára tanárai: Agricola, Reuchlin, Oecolampadius a reformáció behatása alatt ujjáalakult; Ursinus és Olevianus, a H.-i káté szerzői, benne tanítottak és a kálvinizmus jelentős iskolájává tették. Midőn 1622. Tilly a várost elfoglalta és hires könyvtárát, a Bibliotheca Platina-t Rómába küldötte, az egyetem is megszünt működni, de 1652. Károly Lajos választó ismét helyreállította. 1689 és 1693 után, midőn a franciák H.-et elfoglalták, az egyetem több éven át ismét szünetelt; a XVIII. sz.-ban is csak tengődött. A francia forradalom okozta háborukban csaknem minden birtokát elvesztette és a teljes feloszláshoz volt közel, mig végre 1803 után a badeni nagyherceg Károly Frigyes, ki H.-et megkapta, jelentékeny adományokkal uj életre élesztette. Jelenleg 5 fakultása van (teologiai, jogi, orvosi, filozofiai és természettudományi); a docensek száma 117, a hallgatóké 1294. A klinikák, szemináriumok, laboratoriumok, intézetek száma 29. Az egyetem 1886. ünnepelte meg fennállásának 500. évfordulóját. (V. ö. Hautz, Geschichte der Universität H. 1862-64. Minerva. Jahrbuch der gelehrten Welt, 1893.)
A Neckar mentén mintegy 3 km. hosszuságban elnyuló várost a jobbparttal két hid köti össze; a legkiválóbb épületek: a Marktplatzon álló templom, amelyet 1400. Ruprecht császár alapított, az alapítónak és nejének siremlékével; az evangelikus Péter-templom; az 1704. épített városháza; a kémiai laboratorium, amely előtt Wrede bajor hadvezér bronzszobra áll, és egyéb egyetemi épületek, főképen pedig a hires H.-i kastély, amely a város tőszomszédságában a Geisberg egy nyulványán, a Jettenbühelen áll; részben még ép, részben összerombolt épületekből áll. A kastélyt, amely egy négyszöget alkot, III. Ruprecht választó és német király kezdte meg építtetni, V. Lajos (1503-44), II. Frigyes (1544-56), Henrik Ottó (1557 körül), IV. Frigyes (1600 körül) és V. Frigyes, a téli király folytatták és fejezték be. Az egész kastély egy nagy négyszöget alkotott kerek szöglettornyokkal; késő renaissance-izlésben épült (a gazdag plasztikai diszítésekkel ellátott Ottó-Henrik szárnyképét l. az Építészet képmellékleten, VI. kötet, XXIII. kép). A franciák 1689. és 1693. egy jó részét feldulták; az emberek romboló munkáját 1764. egy villámcsapás még folytatta és ezóta a kastély egy része rom. 1883 óta a badeni kormány a kastély fentartására, illetőleg restaurálására évenként tetemes összegeket fordít. Megtekintésre leginkább méltó részletek: az Elisabethenthor, a szép négy gránit-oszlop a kastély kutja körül, amelyek Nagy Károly ingelheimi palotájából kerültek ide, a Friedrichsbauban a templom, amelyben érdekes régiséggyüjteményt őriznek; végül az 1751. épült nagy H.-i hordó, amely 7 m. átmérőjü és 10 m. hosszu. (V. ö. Pfnorr és Ramée, Monographie du château de H., 1859; Oechelhauser, Das H.-er Schloss, 1891.) Miként a város fekvése, ugy környéke is igen szép; a kastély fölött van a hohenstaufi Konrád egykori kastélyának helyén a Molkenkur nevü vendéglő, ahonnan az egész környékre igen szép kilátás nyilik.
H. helyén már a III. században egy római telep állott. A mostani H. eredetileg a wormsi püspöknek volt hűbére. Ottó választó-fejedelem (1228-1253) tette először székhelyévé; meg is maradt Pfalz fővárosának 1720-ig. 1563. itt jelent meg a H.-i káté (l. o.). 1622. a várost Tilly elfoglalta és megsarcolta; 1689. ugyanezt tették vele a Mélae vezérelte franciák, akik azután 1693. egészen földulták. 1720. Károly Fülöp a székhelyét áttette Mannheimba, 1803. pedig H. Badenhez csatoltatott. V. ö. Oncken, Stadt, Schloss u. Hochschule H. (1885).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi