Hidépítéstan,
Hidépítéstan, az a tudomány, amely a hidak tervezéséhez és építésének szabályait rendszeresen tárgyalja. Mint a mérnöki tudományok általában, ugy a H. is matematikai alapokon nyugvó elméleteknek és tapasztalatokból elvont gyakorlati szabályoknak egymást kiegészítő összességéből áll. A H.-nak mint egységes tudományszaknak körvonalai meg vannak ugyan határozva, de a többi mérnöki tudományágakkal, mint ezek egymás közt is, sokszoros és benső érintkezésben van. Igy a H.-nak legfőbb előtanulmányai, segédtudományai, illetőleg kiegészítői gyanánt említendők: a teoretikus részben a mekánika, szilárdságtan és grafosztatika, a gyakorlatiakban az általános építési szerkezettan, a vizépítéstan, az építő anyagok (kő, fa, vas, kötőanyagok) kémiai és mekánikai technológiája. A H. mint önálló tudomány nem régi keletü, miután maga a hidépítés is csupán a gőzvasutak feltalálása óta vett nagyobb lendületet.
