Honfoglalás
Honfoglalás néven Magyarországnak a magyaroktól való állandó megszállását és birtokbavételét értjük. Nemzeti hagyományok szerint Árpád (l. o.) vezetése alatt részben fegyveres hódítás, részint a bentalált népek önként való hódolása következtében történt a hon elfoglalása. A H. az Árpád életrajzában a krónikák elbeszélése szerint előadott módon (a Pallas Nagy Lexikona II. köt. 157-159.) történt s a foglalók, a Névtelen Jegyző szerint, abban a rendben helyezkedtek el, amint azt a Magyarország cikkünkben mellékelt honfoglalási térkép mutatja; az akkori Európának helyzetét a Pallas Nagy Lexikona VI. köt. 556. lapjához csatolt térkép mutatja. A H. évének tisztázására a minisztérium már 1882 október 17-én felszólította a m. t. akadémiát, melynek történelmi bizottsága 1883 jan. 25. teljesen kétségtelen ténynek nyilatkoztatta ki, hogy 888 előtt a magyarok mai hazánk területén nem telepedtek meg s hogy 900-ban a magyar állam már meg volt alapítva. Bottka Tivadar szerint már 884., Szabó Károly szerint 889., Pauler Gyula szerint 895. és Salamon Ferenc szerint 897. kezdődött a H., mely Salamon szerint 898., Szabó szerint 899. és Pauler szerint 900. ért véget. A magyar kormány Pauler nézetéhez hajolt ugyan, de időnyerés végett 896-ot tüzte ki a millennáris ünnepségek esztendejeül. Munkácsy Mihálynak az országház számára tervezett Árpád honfoglalása c. képéhez a szükséges történeti felvilágosításokat 1891 jan. 7. adta meg az akadémia; Munkácsy művét 1894. sok ezer ember nézte meg s róla a Kisfaludy-Társaságban Beöthy Zsolt 1894 febr. 28. esztetikai felolvasást tartott, a képet pedig a Könyves Kálmán cég aquarell-sokszorosításokban terjesztette. Sok ezernyi látogatója van Feszty Árpád körképének is, mely szintén a H.-t ábrázolja s a budapesti városligetben 1894 nyara óta látható. Mindakét művészi alkotás egész kis irodalmat teremtett s a millenniumi országos kiállításra való elékészületek, különösen a történeti és régészeti kutatások napirenden tartják a H. történetét, L. Magyarország.
