Hószem
Hószem v. hóbogyó (növ., Chiococca L.), a kávéfanemüeknek többnyire felfutó cserjéje. Levele átellenes, tojásdad v. lándsás, sima melléklevele széles; virága sárgásfehér, fürtös v. bogas, gyümölcse apró, többnyire fehér, csonthéjas. 6-8 faja D.-Amerikában és Ausztráliában él. A C. racemosa Jacq. az Antillák és Trinidad cserjéje, de Florida, Mexikó és D.-Amerika szomszédos partjain is terem. Virága eleinte fehér és illattalan, azután sárga és jó illatu. Szárának legalsó részéből meg a kurta gyökérfőből metszett darab az ágakkal együtt a kainka-gyökér nevü orvosság (radix Caincae, Cahincae, Cainanae v. Serpentariae Brasiliensis). Kérge tartósan maró keserü izü. A fiatal gyökér erős szaga olyan lenne, mint a hódzsiradéké (castoreum). Alkotó része a caincin v. kainka-sav, amelytől keserü, továbbá a kávécsersav. A C. anguifuga Mart. braziliai, a C. densifolia Mart. Bahia partvidékének őserdeiben terem. Ezekről is szednek kainka-gyökeret s a benszülöttek a kainana nevü kigyó marása ellen használják. Martius v. Langsdorff 1825. hozta Európába, itt előbb vizkórságban és diuretikumnak használták.
