Hugysav (Acidum uricum), H4C5N4°3, szénvegyület, melynek sói a gerinces állatok vizeletében fordulnak elő. Az emlősök vizeletében kevés a hugysavsó, annál több a madarak (guano), a kigyók és gyikok ürülékében. Mesterségesen glikokolból képződik, ha azt mintegy tizszeres mennyiségü hugyanynyal hosszabb ideig hevítik.Előállítására a kigyók ürülékét, mely sok savanyu hugysavas ammoniumot tartalmaz, használják. A kigyó ürülékét addig fözik luggal, mig az ammonia fejlődése megszünik; a leszürt folyadékot sósavval elegyítve a vizben alig oldható H. fehér csapadék alakjában leválik. Előállítható guanóból is. Szintelen, apró kristálykákból álló szagtalan és iztelen por; hideg vizben alig (15 000 sr.), forróban kissé (2000) oldható. Borszezszben és éterben nem oldódik. Kétalju sav; sói közül a savanyu hugysavsók az állandóbbak. A H.-ból savanyu oldatban salétromsav behatására alloxan, alloxantin, murexid stb. képződik. A H. felismerésére különösen az u. n. murexid próbát használják. A H. tartalmu anyagot néhány csepp salétromsavval megnedvesítve és az egészet vizfürdőn beszárítva, sárgásveres maradékot hagy, mely kevés ammoniával megnedvesítve, gyönyörü biborpiros szinüvé válik. Ilyenkor ugyanis biborsavas ammonium (murexid) képződik. A hugy üledékekben mikroszkópikisan felismerhető. Sói (az urátok) közül megemlítjük a savanyu hugysavas ammoniumot, mely a kigyók és madarak ürülékeinek főalkotórésze. Néha az emberi hugyból is kristályos üledék alakjában leválik. Szintelen, kristályos test, vizben alig oldódik. A savanyu hugysavas kálium és nátrium az előbbi sóhoz hasonlók. A H.-val rokon vegyületek: a xantin, hipoxantin vagy szárkin, a guanin, ugyszinténa teobromin és koffein is.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.