Iszapvulkánok. Szénsavtól feltornyosított, vizzel kevert agyagiszapdombok, melyeknél a tető kraterszerüen kiöblösödött; magasságuk legnagyobb részt egy pár méter, de néha a 150 m.-t is elérik. A kitörés néha földalatti morajjal kezdődik, olykor földrengéssel párosulva s a forró vizgőzzel kevert iszap és szénsavgáz sisteregve, köveket magával ragadva a levegőbe röpíttetik fel; kisebb-nagyobb szünet után a kitörés ismétlődik. Néha a forró vizgőz hiányzik s tisztán csak szénsav tolja fel a sós iszapot, melylyel nafta, petroleum és egyéb bitumenes anyagok hozatnak felszinre (néha foszforgőzök is, melyek meggyulnak, földtüz, szenttüz). Ezen I. leginkább vulkanikus vidékeken fordulnak elő. Gumbel az I. keletkezését a szerves testek bomlásából eredő szénsavgáznak tulajdonítja, mely a föld felülete közelében lévő anyag vagy márga megpuhult rétegeire nyomást gyakorol, s azt imitt-amott feltornyosítja. A harmadkori oligocen alga-dus, ugynevezett flysch (l. o.) rétegeket, valamint az Apenninek argila scagliosa márgás rétegeit némely geologus hasonló I. működése eredményének tekinti. Minálunk Erdélyben (Kovásznán) jelenleg is birunk hasonló természetü képződménynyel, hol is a földből kiszabadult szénsavgázok a viz alatti iszapot hullámszerüen felkavarják (mofetta), l. még Gázforrások.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.