Iung

Full text search

Iung (ejtsd: jöng) Henrik Félix Tódor, francia hadvezér, katonai és történetiró, szül. Párisban 1833 március 12., mint Desaix tábornoknak, a marengói győztesnek unokája. Elvégezvén a st. cyri iskolát, a tüzérséghez került és derekasan harcolt Afrikában a kabilok ellen és 1859-ben Solferinónál (amidőn a becsület-rend nagykeresztjét kapta). 1869. Lebeuf hadügyminiszter irodafőnöke lett, az 1870-iki háboru küszöbén pedig Strassburgban és azután Metzben működött, ahonnan azonban még jókor elmenekült. Azután guerilla-harcot folytatott a poroszok ellen. 1872. végén Besançonba helyezték át mint térparancsnokot, 1880 jan. pedig Farre hadügyminiszter maga mellé vette I.-öt. Ugyanebben az évben sajtópört indított rágalmazás miatt a Gaulois ellen, melyben az esküdtek a szerkesztőt elitélték. 1881. ujra a tüzérséghez került, még pedig Brestbe. 1886-ban Boulanger hadügyminiszter irodafőnökévé választotta I.-öt és 1887-ben Dunquerque parancsnokává tette. 1891 julius 24. I. nyugalomba vonult. Több becses munkának a szerzője; említendők: Le dépôt de la guerre (1872); Des principes d'organisation des armées (1873); La vérité sur le masque de fer (a hadügyi minisztériumban őrzött akták nyomán); La France et Rome (a XVII-XIX. században), 1874; L'académie de guerre de Berlin; L'enseignement militaire supérieur en Europe (1877). Legfontosabb műve a Bonaparte et son temps c. munka (1880-1883, 3 köt.), melyben különösen annak ifjuságára vetett világot, és a Lucien Bonaparte et ses mémoires (1882-83, 3 köt.) c. fontos forráspublikáció; továbbá Dubois-Crancé (1884); La guerre et la Société (1889); Stratégie, tactique et politique (1880) és La république et l'armée (1892).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi