Jacobs,
Jacobs, 1. Frigyes Keresztély, német klassz. filologus és fordító, szül. Gothában 1764 okt. 6., megh. u. o. 1847 márc. 30. Tanulmányait Göttingában és Jenában végezte, 1785. tanár lett Gothában, 1807. Münchenben, ahol Lajos trónörököst oktatta a görög nyelvben. 1810. ismét Gothában volt mint főkönyvtáros és az éremgyüjtemény igazgatója; 1831. a friedensteini műgyüjtemények igazgatója és titkos udvari tanácsos lett. Számos kiadásai közül megemlítjük: Tzetzes lliaca-ját (1793), Aelian Historia animalium-ját, az Anthologia graeca-t (4 kötet), a Bibliotheca graeca-t (1826). Egyéb művei: Beiträge zur älteren Literatur (1835-43, 2 köt.); Vermischte Schriften (1823-44, 8 köt.); Hellas (hagyatékából kiadta Wüstemann 1852). Fordításai között a legnevezetesebb Philippinische Reden des Demosthenes (1805, 2. kiad. 1833). Munkatársa volt J. a Wieland Attisches Museum-jának, a Wolf Literarische Analektenjének stb. és irt ifjusági iratokat és tankönyveket. Szépirodalmi dolgozatai a következő gyüjteményekben jelentek meg: Auswahl aus den Papieren eines Unbekannten (1818-22, 3 köt.); ährenlese (1823-25, 2 köt.); Schule für Frauen (1827-29, 7 köt.); Erzählunden (1824-37, 7 kötet) stb. Életrajzát tartalmazza Personalien cimü könyve (1840, 2 kiad. 1848). V. ö. Wöstemann, Jacobsi laudatio (1847).
2. J. Jakab Albert Mihály, belga festő, szül. Antwerpenben 1812 máj. 19., meghalt u. o. 1879 dec. 9. Különösen képtárak tanulmányozásával képezte ki magát. Tanulmányutakat tett Német- és Törökországban, Norvégiában, Egyiptomban, a Keleten. Ezen utjainak gyümölcsei kitünő táj- és tengeri képei: Görög tó (1848, berlini nemzeti képtár); A Floridian hajótörése az essexi tengerpart mellett 1848 febr. 28.; Napkölte a szigettengeren; Részlet a konstantinápolyi kikötőből.
