Jakobäa,
Jakobäa, 1. hollandi, másként bajor J., VI. Vilmos bajor hercegnek és Hollandia s Hennegau grófjának leánya és örököse, szül. 1401 jul. 25., megh. teilingeni várában (a Rajna mellett) 1436 okt. 9. Első férje, Touraine-i János francia dauphin halála után mint özvegy átvette atyja örökét, Németalföldet, mely akkor a Hoeks és Kabeljaus közötti pártvillongásoktól sokat szenvedett. 1418. nőül ment IV. János brabanti herceghez, de e boldogtalan házasság rövid idő mulva felbontatott. 1422. Humfred gloucesteri herceghez ment nőül, de harmadik férjétől is elvált, aki azonban hiveivel együtt Hollandia birtokát elvitatta J.-tól. Humfred halála után pedig burgundi Jó Fülöp emelt Hollandiára igényt. Hoszszabb pörlekedés után a felek szerződésre léptek, melynek értelmében Fülöp elismerte ugyan J.-t Hollandia törvényes urnőjének, de kikötötte, hogy J. ujabb házasságra lépni nem fog. E tilalom dacára J. (titokban) negyedszer is egybekelt Borselen Ferenc zeelandi nemes emberrel, kit azonban Fülöp herceg fogságba ejtett és fenyegetésekkel arra vette rá J.-t, hogy Hollandiáról Fülöp javára lemondjon. Ez megtörténvén, J. birtokai Burgundhoz csatoltattak. J. kalandos s regényes élete több németalföldi drámairónak anyagul szolgált. V. ö. Löher, J. von Bayern und ihre Zeit (Nördlingen, 2. kiad., 2 köt., 1869).
2. J. v. Jakobe és Jakobine, jülichi hercegnő, Philibert baden-badeni őrgróf és bajor Mechtildis leánya, szül. 1558 jan. 16., megh. 1597 szept. Nagybátyja katolikus hitben nevelé föl s 1585. IV. Vilmos jülichi herceg fiához, János Vilmoshoz adta nőül, ki azonban, alig hogy trónra jutott, elmebeteggé lett. Ezalatt neje a jülichi udvart vad kicsapongások szinhelyévé tette; a rendek emiatt a császár előtt bepanaszolták, de még mielőtt pöre eldőlt volna, J.-t ágyában meggyilkolva találták. A gyilkossággal J. sógornőjét, Sibyllát gyanusították. V. ö. Haupt, Jakoba Herzogin von Jülich (Koblenz 1820); Stieve, Zur Geschichte der Herzogin Jakobe von Jülich (Bonn 1878). J. Kugler egyik szomorujátékának a hősnője.
