Járadékbirtok, oly földbirtok, melynek tulajdona meghatározott pénzbeli v. terménybeli évjáradékkal van megterhelve. A középkorban gyökerező birtokviszonyok több ily alakulást tüntettek fel; a legtöbbnyire e század első felében eszközölt földtehermentesítési és megváltási törvények vagy egészen megszüntették a J.-kokat v. legalább lehetővé tették, hogy a földbirtokon nyugvó ezen évi teher megváltható legyen. Ujabb időben a J. intézménye ismét föléledt és pedig ugy, mint a belső telepítésnek egyik eszköze. Nevezetes e tekintetben a porosz törvényhozásnak két alkotása: az 1890 jun. 27-iki törvény a J.-ról és az 1891 jul. 7-iki törvény a J.-ok létesítésének előmozdításáról. E törvények értelmében jövőre meg van engedve, hogy valamely földbirtok tulajdona meghatározott pénz- vagy gabonnabeli járadék ellenében átruházható legyen, ennek megválthatósága mindkét fél hozzájárulásától függ. A J. azon földbirtoknak, melytől elszakíttatik, jelzálogi terheitől mentesnek kell lenni.
Magyarországban a J. törvényileg elismert birtok-intézményt nem képez s annak magánjogi fogalmát törvénytárunk nem ismeri. A hazai közönséget először ifj. gróf Széchenyi Imre ismertette meg ezen intézménynyel az országos gazdasági egyesület közgazdasági szakosztályában 1893-ban tartott előadása által. A telepítésről alkotott 1894. V. t.-cikkben a J. intézménye nem nyert még elismerést, e törvény tárgyalása alkalmával azonban a képviselőház közgazdasági bizottsága már kifejezte óhaját «egy, a telepítési ügygyel foglalkozó s megfelelő tőkével alapított, állami felügyelet és befolyás alatt álló intézet» (járadékbank) létesítése iránt s akkor s azóta is többször megmegvitatás alá került a szakirodalomban a J. kérdése.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.