Járulékhang,
Járulékhang, olyan hang, melylyel valamely szó alakja idő folytán, tisztán a kiejtésben, megbővül. A J. lehet magánhangzó, mint p. ezekben a szókban: barát (szláv brat), iskola (latin schola), hatalom (régebben hatalm), vagy mássalhangzó, p. rozmaring (e helyett rozmarin), forint (e helyett forin), korántsem (e helyett koránsem). V. ö. Simonyi és Szilasi. Járulékmássalhangzók (M. Nyelvőr 6. és 10. k.).
