Jefta
Jefta (héb. Jiftâlh), Gileádnak házasságon kivül szül. fia, akit testvérei elüztek, aminek következtében Tob tartományban rabló életet élt. Midőn az ammoniták a Jordántól keletre lakó izraelitákat szorongatták, Gileád vénei Jeftához fordultak s reábirták, hogy az ammoniták elleni harcban élükre álljon. Midőn J. a háboruba indult, fogadalmat tett, hogy ha győzelmesen fog visszatérni, az elsőt, aki házából eléje fog jönni, föl fogja áldozni. Miután az ammonitákat legyőzte, hazatértekor egyetlen leánya dobszó és tánc között elébe sietett. J. kétségbe volt esve, de két hónap után «megcselekedte az fogadalmát, amelyet fogadott» (Birák k. 11. fej.). Sok szól azon nézet mellett, hogy a J.-ról szóló elbeszélés egy őshéber mitosz maradványa.
