Jégzajlás, az a jelenség, midőn valamely folyóviz uszó jégdarabokat visz magával. A jégképződés a sekélyebb helyeken és a partszéleken szokott leghamarább megkezdődni, hol a folyás sebessége legkisebb. Állandó hideg mellett az érintkező jégtáblák összefagynak, mig végre a jég valahol (leginkább kanyarodásokban, szigeteknél, hidak fölött stb.) megáll. Minthogy az ily módon, néha élivel fölfelé fordult táblákból keletkezett jégburok igen erős surlódást okoz: ez a vizfolyást annyira meglassítja, hogy a vizállás több méterrel is fölemelkedik. Néha a föláradt viz a jég tetején folytatja utját, amkor egy második jégpáncél is képződhetik a folyón. Gyakoribb eset azonban, hogy a megállt jégtáblák fölött lévőeket az áradó viz egymás hátára tolja vagy élivel fölforgatja s ily módon maga elé egy folyton növekvő torlaszt készít. Az ilyen jégtorlódások következése rendesen kártékony árviz szokott lenni; mignem a növekvő viznyomás keresztül töri v. fölemeli a torlaszt s igy maga-magának csinál utat. Ha azonban a torlasz nem enged, a viz kénytelen két oldalt a partokon keresztül venni utját. Ilyenkor megtörténik az is, hogy a folyó egész uj medret váj magának. Leginkább a közepes esésü folyóknál lép föl kártékonyan; a csekély esésüeknél, mint p. a Tisza, nincs semmi jelentősége.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.