Jogi bizonyosság nem lehet soha matematikai, apodiktikus bizonyosság, hanem csak a valószinüségnek oly magas foka, hogy az ellenkezőnek elfogadása, mint valószinütlen kivétel a tapasztalati igazságok alól ésszerütlennek mutatkozik. Az a felfogás, hogy csak a tárgyi, az itélő alanytól független bizonyosság érdemli meg a J. nevét, a törvényes bizonyítási elméletek felállítására vezetett. Vagyis a törvény előre állapítja meg, mily föltételek alatt tekinthet a biró valamely tényt bebizonyítottnak, tehát jogilag bizonyosnak, és pedig a) vagy ugy, hogy a feltétel fenforgása esetén a biró a tényt bizonyítottnak elfogadni tartozik, még akkor is, ha alanyilag másként van meggyőzödve (pozitiv törvényes bizonyítási elmélet); b) vagy ugy, hogy a feltételek fenforgása nélkül a biró a tényt bizonyítottnak el nem fogadhatja ugyan, akkor sem, ha alanyilag annak valóságáról meg volna győződve; de a feltételek fenforgása esetén sem tartozik a tényt bizonyítottnak elfogadni, ha ez alanyi meggyőződésével ellenkeznék (negativ törvényes bizonyítási elmélet). Az ezekkel ellenkező u. n. szabad bizonyitás a J.-hoz nem tárgyi, hanem alanyi bizonyosságot követel, vagyis az itélő birónak észszerü v. is a gondolkodás általános törvényeinek megfelelő okokon nyugvó személyes meggyőződését.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.