Juda há-Lévi (ben Sámuel, arabs nevén Abul-Haszan), a legnagyobb uj-héber költő, szül. 1085. körül Toledóban, megh. 1141 körül Palesztinába való zarándokutján. Ifju korában talmudi tanulmányai mellett orvostannal foglalkozott, később kiválóan a költészetnek és bölcsészetnek szentelte fényes tehetségét. 1140 körül zarándokutra kelt, hogy «megcsókolja a szentföld porait». Egyiptomon keresztül utazva, Damaszkuszig jutott, de magát Palesztinát, ugy látszik, el nem érte. A monda azonban ugy tudja, hogy Jeruzsálem kapuja előtt egy arabs lándsája döfte át a költő keblét, melyből éppen akkor fakadt a Cijon pusztulását sirató fenséges gyászdal. Zsinagógai és világi énekei az ujhéber költészet remekei: az előbbiek java részét befogadta a zsinagóga minden ritusa. Költeménygyüjteményét (Diván) kiadta Geiger (a költő életrajzával, Boroszló 1851). Arabs nyelven irt Al-Chazari cimü vallásbölcsészeti munkája a kazaroknak a zsidó hitre való tömeges áttérésének történeti tényéből indulva, párbeszéd alakjában fejtegeti a zsidóság tanait s tartalmát; birjuk héber, spanyol, latin és német fordításban (az utóbbit Cassel D.-től, 2. kiad. Lipcse 1869 és Hirschfeld S.-től u. o. 1885).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.