Jütland (Jylland), Dániának kontinentális és az egykori cimberi félszigetnek É-i része az Északi-tenger, Skager-rak, Kattegat, Kis-Belt és Slezvig között; a hozzátartozó Hirtsholmen, Laejö, Anholt, Hjelm, Tunö, Endelave, Tanö és Manö szigeteket is beleszámítva, területe 25265 km2. (1890) 942361 lak. Felülete sík föld; legszélesebb részében miocén- és kréta-képződmények alkotják. Ny-i lejtője a szelidebb és laposabb; középső részében alacsony szaggatott földhát, a Jydske Aas vonul rajta végig É-i irányban; az Eiersbavneböjben 172 m. magasságot ér el, mig a Himmelbjerg csak 173 m. Ny-on a partok előtt homokzátonyok, ezek mögött pedig lagunák (Ringkjöbingi, Stadel-fjord stb.), a K-i parton pedig fjordok vannak. A Lüm-fjord 1825 óta a tengerrel mindkét végén össze van kötve és igy J. legészakibb része most sziget. A Guden-Aa a legnagyobb folyó. Az éghajlat nedves; a föld nagyobbára termékeny (l. még Dánia).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.