Ká'ba
Ká'ba (Kaaba, arab) a. m. kocka, Mekkában egy 12 méter hosszuságu, 10 méter szélességü és 15 méter magasságu négyszögletes épület, melyet ősidők óta az arab törzsek egy nagy része nemzeti szentélyként tisztelt. Mohammed nemzetének e pogánykori szent házát az iszlám vallás gyakorlatának középpontjává avatta. Feléje fordul a mohammedán ember imái alkalmával (kibla); hozzá zarándokol életében legalább is egyszer minden moszlim (hadds). «Isten házá»-nak (beit Alláh) nevezik és azt regélik, hogy legelőször Ábrahám építette. A délkeleti szögletében 5 méter magasságban a falba illesztett fekete kő (hadsar) képezi ez épületen a tisztelet főtárgyát; a zarándokok az épület körül végzett processziójuk alkalmával a követ csókjaikkal illetik. A K. az idők során gyakran elpusztult és ujraépült; különböző khalifák bővítették is eredeti terjedelmét. Legutószor IV. Murád török szultán (1630) bővítette. A K. falait fekete szőnyeg (kiszva) födi, melyet a török szultánok évről-évre az egyiptomi zarándokkaravánnal nagy ünnepélyességgel Mekkába küldenek. A K.-t nagy udvar környezi, melyet magas oszlopsorok határolnak és mely számos épületet s szent helyet foglal magában. Itt van a szent mecset (meszdsid al-haram), a Zemzem-forrás fölé épült ház. Ábrahám helye, amelynek egyik kövén Ábrahám lába nyomát mutatják. A zarándokolók bucsujárásuk alkalmával hétszer kerülik meg a K.-t (taváf a. m. körjárás).
