Kaiserfeld
Kaiserfeld Móric (Blagatinscheg), osztrák politikus, szül. Pettauban (Stiria) 1811 jan. 11-én, megh. Birkfeldben 1885 febr. 14. Grazban jogot végzett és azután 1848-ig birtokán élt. 1848. a stiriai tartománygyülésbe választották, ahol azonban nem játszott nagyobb szerepet. A reakció napjaiban visszavonulan élt stiriai birtokán és csak olykor-olykor kockáztatott liberális szellemben egy-egy vezércikket a grazi lapokban. 1861. lépett azután előtérbe, amidőn mint Graz város képviselője és mint a német autonomisták vezére a bécsi birodalmi gyülésben előkelő állást vivott ki. A Telegraph c. lapban már a 60-as évek eleje óta küzdött a Schmerling-féle merev centralizmus ellen, 1865. pedig a bécsi körök nagy meglepetésére, mint első a dualizmus és a Magyarországgal való kibékülés szükségességét hangsúlyozta a birodalmi gyülésen. Midőn a Belcredi-kormány 1865. az alkotmányt felfüggesztette, K. a stiriai tartománygyülésnek általa fogalmazott feliratában bátran pálcát tört e törvénytelenség fölött. 1867. a birodalmi gyülés abba a bizottságba választotta, amely a hazánkkal való kiegyezést, nevezetesen az állmi adósság megosztását szabályozta; mint e bizottság elnöke nagy érdemeket szerzett a kiegyezés létrejötte körül. Az általános tisztelet, mely e rendkivül szerény és teljesen önzetlen férfiut környékezte, arra birta 1867 végén a birodalmi gyülést, hogy K.-et első elnökének megválaszsza, mig az első delegációban mint alelnök szerepelt. 1869-70-ig újra elfoglalta az elnöki széket; 1870. pedig Stiriának tartományi főnöke lett. 1872. az urak házába nevezték ki élethossziglani tagnak. 1884. gyengélkedése miatt a nyilvános életről birtokára vonult vissza. Az osztrák liberális párt egyik oszlopát veszítette benne; miniszteri tárcával többször megkinálták, de K., ismervén pesszimista sejtelmektől és hazafias aggodalmaktól gyötört lelki gyöngéit, a tárcát mindannyiszor visszautasította.
V. ö. Krones, M. von K. (1887).
