Kalánfű, kalánlevelüfű, kanálfű, rosszul kalántorma (növ., Cochlearia Tourn.), keresztesvirágu fű, a tormával összefoglalva 26 faja (hazánkban 4) az É-i földgömb mérsékelt és hideg vidékein él. Tárkája gömbölyded v. tojásforma, felfúvódott, virága fehér, fürtös. A C. officinalis L. 1-2 nyaras, 15-30 cm. magas fű; tövi levele kanálforma, vastag, hosszunyelü, széles tojásdad v. kissé szivalaku, a száron levő hosszas, fogas; termése gömbölyded. Közép- és É.-Európa tengerpartján nő s egyike az északi sark felé messzire felható növényeknek (80°). A földségben sak sós helyen terem, a havason pedig a C. Pyrenaica DC., nálunk a C. Tátrae Borb. helyettesíti. Ez vajszin virágu, többnyaras éltü, termése fordított tojásdad, a kocsányánál jóval kurtább, tövi levele szivalaku. A C. officinalis-t konyhai és orvosi célra termesztik is. Füve szétdörzsölve gyenge mustárszagu, kellemes, csípős, sós-izü, szárítva a szagát és ízét elveszti. A friss virágzó fűből 1/4-1/2% éteres olaj lesz, a mustárolajhoz hasonló, sárgás, a viznél nehezebb, ammoniakkal kristályosodó vegyületet alkot. Füvét elégetve, 1,6% hamuja marad. Salétromsavhoz és szerves savakhoz kötött sok alkali van benne, 1557 óta az altest nedvpangása, elnyálkásodás, könnyen vérző kelésre és süly ellen, továbbá salátának, de a forrázata meg a friss nedve is használatos. A spiritus cochleariae-t a szesznek a virágzó füvön át való desztillálásából nyerik, szájvizbe teszik, valamint a foghús sülyös támadásai ellen is használják. A patikában aqua és conserva cochleariae-t csinálnak vele, az utóbbit cukorral vagy mézzel. Az É-i nép a nagy hideg előtt gyüjti, azután a hó alatt megőrizve főzeléknek használja. A hajósnak besózzák és hordóba rakják. Nálunk csak orvosság. Szódát is nyerni belőle. V. ö. Torma.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.