Káliumhidroxid,
Káliumhidroxid, káliumoxidhidrát, maró káli KOH. E vegyületet ugy látszik tisztátalan állapotban már Geber ismerte a VIII. sz.-ban; soká elemnek tartották, mig Davy 1807. elektrolizissel elbontotta. Képződik olyankor, ha a kálium a vizre hat. E felette költséges előállítási módját természetesen nem használják; gyárilag káliumkarbonátból v. káliumnitrátból készül. A káliumkarbonátból való előállítása ugy történik, hogy e sót vizben oldják és forralás közben ez oldathoz oltott meszet elegyítenek. Ilyenkor a kalciumhidroxid a káliumkarbonátot K.-dá alakítja, mely oldva marad. K2CO3 + Ca(OH)2 = 2 KOH + CaCO3. Hogy e kémiai átalakulás megtörtént-e, arról ugy győződnek meg, hogy a folyadék próbáját leszűrve, ahhoz sósavat elegyítenek. Ha ilyenkor pezsgés nem észlelhető, az jele annak, hogy az összes káliumkarbonát K.-dá alakult. A fölös kalciumhidroxid és a képződött kalciumkarbonát leülepítése után a megtisztult folyadékot lefejtik. E maró folyadék a K. vizes oldata; közönségesen kálilúgnak nevezik. A lúgot eleintén vas üstben besűrítik. Ha már nagyon tömény, a vasat megtámadja, ezért a vége fel a besűrítést ezüst üstben folytatják és abban addig hevítik, mig vizgőz többé nem távozik. A tüzes folyós K. a kihüléskor kristályos tömeggé mered meg. Gyakran rudacskákba is öntik. A K. ez előállítási módjánál arra kell ügyelni, hogy a káliumkarbonát-oldat ne legyen tul tömény, továbbá, hogy a lúg ugy ülepedése, mint besűrítésekor a levegővel ne igen érintkezzék, mert különben sok káliumkarbonáttal szennyezett készítményt kapunk, mivel a K. a levegőből mohón szí széndioxidot. Ugy is készül, hogy salétrom, vagyis káliummnitrát és rézforgács elegyét izzítják, ilyenkor nitrogéngáz távozik el és káliumoxid, meg rézoxid keveréke marad hátra. E maradékra vizet öntve, a káliumoxid K.-dá alakulva feloldódik. Az oldatból a megemlített módon kapják a szilárt K.-dot. A nyers, technikai célokra való K.-dot ugy is gyártják, hogy a Leblanc-féle eljárásnak megfelelően a káliumszulfátot mészkő- és szénnel hevítik, de a szén mennyiségét nem ugy veszik, mint a káliumkarbonát gyártásakor, hanem jóval többet, hogy igy a kalciumoxid, illetőleg a káliumhidroxid képződését elősegítsék. Különösen régebben fahamuból is gyártották, ugy hogy a hamut oltott mészszel elegyítették és e tömegből vizzel a képződő K.-dot kioldották.
A tiszta vizmentes K. fehér kristályos test. A vörös izzáson szintelenn olajszerü folyadékká olvad. Fs. 2,1 körül. Csak igen jól zárt edényben tartható el, mert a levegőből mohón vizet és széndioxidot szíva szétfolyik. Vizben és borszeszben igen könnyen oldódik. A K. vizes oldata az u. n. kálilúg fs.-a annál nagyobb, minél több K.-dot tartalmaz feloldva; a következő táblázatban a különböző anyagtartalmu lúg fajsúlyát találjuk:
| % | KOH Fajsúly | % | KOHFajsúly |
| 1 | 1·009 | 30 | 1·288 |
| 5 | 1·041 | 40 | 1·411 |
| 10 | 1·083 | 50 | 1·539 |
| 20 | 1·177 |
