Kalkuláció

Full text search

Kalkuláció (lat. calculus). A kereskedelemben e szóval jelölik a kereskedőnek azon számvetéseit, amelyek segítségével egyfelől az áruk beszerzési, másfelől azok eladási árát törekszik meghatározni. Ha a K. reális árukra vonatkozik, akkor árukalkulációnak, árvetésnek, v. röviden K.-nak neveztetik; ha ellenben ideális áruk, t. i. értékpapirok képezik a kalkuláció tárgyát, akkor arbitrage (l. o.) a neve. A reális áruk árvetésénél két kérdésre kell a K.-nak felelnie: a) meghatározandó a beszerzési ár; b) megállapítandó az eladási ár.
A beszerzési ár megállapításánál az eredeti vételárból, a felmerülő költségekből és a tartozás kiegyenlítésének feltételeiből kiszámítandó az, hogy hány belföldi pénzegységbe kerül az árunak 1 egysége addig, mig az raktárunkba az eladásra készen elhelyeztetik. A K. lehet egyszerü vagy összetett, a szerint, amint a számítás csak egyfajtáju, vagy több fajtáju együtt szállított árura vonatkozik. Az egyszerü árukalkulációnál a beszerzési árat megtaláljuk, ha a vételárhoz hozzá adjuk összes kiadásainkat s aztán ezt az értéket a kiegyenlítésre szolgáló árfolyam alapján átszámítjuk belföldi valutára és aztán e főösszeget elosztván az áru netto mennyiségével, megkapjuk az áru egységére eső beszerzési árat. Az összetett K.-nál azonban az egyes áruk eredeti piaci vételárához külön-külön kell hozzáadnunk a nekik megfelelő költségeket s ezért ilyenkor a költségek elemzését is el kell végeznünk. A költségek vagy az áruk súlyától függenek, p. a szállítási dijak, vagy azok értéke szerint járnak, p. a biztosítási dijak s némely vámok, vagy végre sem a súlytól, sem az értéktől nem függenek, mint p. a raktárbérek. Az összes költségek közül tehát a súlyköltségek az értékek szerint, a többi költségek pedig valamely megfelelőnek mutatkozó kulcs szerint osztandók el az egyes árufajták terhére. ha azonban az áruk egyenlő, vagy közel egyenlő fajsúlyuak, akkor az összes költségeket súlyköltségeknek tekinthetjük s igy osztjuk szét. Ha pedig azt tekintjük, hogy a nagyobb értékü áru jobban elbirja a nagyobb költséget, akkor az összes költségeket az értékek arányában osztjuk szét.
Az eladási ár meghatározásánál azután számba vesszük a beszerzési árat, a piaci usancokat, az eladási és behajtási költségeket s végül a nyereséget. E számvetéseknél két esettel találkozhatunk; vagy meg van adva a piacon uralkodó szokások által az áru eladási ára s ilyenkor azt kereshetjük, hogy az elérhető beszerzési és eladási árak mellett hány %-os nyereségre tehetünk szert; vagy pedig az eladási árat módosíthatjuk s ilyenkor azt kérdezhetjük, hogy az elérhető beszerzési ár és bizonyos elérendő nyereségszázalék mellett mennyiért adhatjuk el az illető árut?

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi