Kallisthenes,
Kallisthenes, görög természtbuvár és történetió, született Olynthosban Kr. e. 360 körül. Aristoteles rokona és tanítványa és Theophrastos barátja, aki az eredetileg történeti tanulmányokkal foglalkozó K. figyelmét a természettudományokra irányozta, ugy hogy mikor Nagy Sándort emlékezetes ázsiai hadmenetében elkisérte, a történeti események mellett természeti viszonyokkal is foglalkozott. Nagy Sándor kezdetben nagyon kedvelte, de mikor K. vonakodott a király előtt persa szokás szerint arcra borulni, börtönbe vetették, amelyben 328 körül meghalt. Főműve a hellén történelem, melyből szerencsésen elkészült a harminc év története (387-357), a szent háboru története (355-346) és Nagy Sándor hadmenetei (330-ig). Irt természettudományi munkákat is, de valamennyiből csakis töredékek maradtak ránk (kiadta Geier, Alexandri histor. scriptor. 232-272 l.). Semmi köze K.-nek a neki tulajdonított regényes elbeszéléshez (Pseudocallisthenes), mely Nagy Sándor élményeit tárgyalván, a középkori Nagy Sándor-monda magvának tekinthető, de a Kr. utáni I. v. II. sz.-ból való. V. ö. Westermann, De Callisthene (Lipcse 1838-42), de különösen Berger de Xivrey, Notice sur l'histoire fabuleuse d'Alexandre le Grand (a Notica d'estrats de manuser, III. köt.)
